Napvázlat III. (1970)

Altorjai Sándor (1933 - 1979)

Információk

Méret

73 x 60 cm

Technika

Zománcfesték, papír.

Ár

12,000 USD

Aláírás

Jelzés nélkül

Leírás

Altorjai Sándor a Dési Huber Körben tanult, majd 1958-ban már mint végzett gyógyszerész jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Fenyő A. Endre, Fónyi Géza, Hincz Gyula és Barcsay Jenő voltak. 1959-1964 között megfordult a sümegi, a salgótarjáni, a hódmezővásárhelyi és kecskeméti művésztelepeken. Járt tanulmányúton Moszkvában (1960), Prágában (1962) és Párizsban is (1969).

 

A hatvanas évek közepétől meghatározó életében Erdély Miklóssal és Szabó Ákossal való barátsága, akikkel közösen avantgárd eseményeket szerveztek (pl. Erdély Rejtett paraméterek c. filmjének bemutatója 1968-ban). 1971-ben rendezte első önálló kiállítását a Mednyánszky-Teremben, melyen Erdély olvasta fel Altorjai Gyagyaizmus manifesztumát, amely egyféle dadaista, önirónikus fogalmazványa alkotómódszerének (pl. kollázs, montázs), és a rendszerrel szembeni passzivitásának, tehetetlenségének. A kiállításon Erdély Miklós a padlót kamillateás vízzel mosta fel, Erdély két fia (Gyuri és Dani) pedig a közönség közében nedves teafiltert osztogatott, hogy tisztábban lássanak. Az esemény botrányba fulladt. 1976-ban rendezték volna Altorjai második egyénitárlatát a Fiatal Művészek Klubjában, ahol csak egyetlen munkát állított volna ki, Bocsánatot kérek címmel. Altorjait azzal vádolták, hogy az 1956-os forradalomról állít emléket, és a kiállítást betiltották. Miután szembesült halálos betegségével, egy új életművön kezdett dolgozni. Régi munkáinak nagy részét szétvágta,majd egyre nagyobb méretű montázsokban újrarendezte. 1979-ben Altorjai szerepelt Erdély Verzió című filmjében, és még volt ideje, hogy készülő kiállításához a műveket összeválogassa, de az 1980-as kiállításmegnyitót már nem élte meg.

 

A hatvanas években, művészi pályája kezdetén hatottak rá a klasszikus mesterek és festőbarátai. Kísérletezéseiben közel került a szürnaturalizmus és a szürnaturalistákhoz (Csernus Tibor, Lakner László, Szabó Ákos, Gyémánt László). Csorgatásos, dörzsöléses és cuppantásos eljárással kialakított művein egyéni mitológiájának szereplői jelentek meg (Részeg disznó önarcképem, 1970; Gyagya bácsi piros guru képében, 1970-1971). Ezek egyféle biomorfikus, márványszerű erezeteket alkotó kalligráfiák. Már az évtized közepétől kacérkodott a pop art-tal, kollázsokból és azok levonataiból állított össze újszerű kompozíciókat. Mi több, nevéhez fűződik a magyar pop art egyik (méretében is) legnagyobb szabású főműve, a Süllyedjek felfele (1967) c. asszemblázst, amely Robert Rauschenberg pop art műveivel vonható párhuzamba. Altorjai művészetének pop art-os attitűdje sajátos technikai eljárásai következtében a hetvenes években bontakozott ki igazán. Alkotómódszereit sajátos elnevezésekkel illette: gyagyaizmus, totyográf, a dekoltázsból alkotott demontázs. Utolsó korszakában a montázs elvet a végsőkig feszíti: különböző anyagok mellett (üveg, papír, vászon,) korábbi szétvagdosott képeinek csurgatott felületei kapnak nagy szerepet [pl. Hypokinézis, 1979, Sugármeghajtású koporsó kék leopárddal színes rongy képében (Karácsonyra családomnak Munkácsy Mihály ihletése alapján), 1979].

 

A Nap kerek, vöröslő formája több Altorjai művön visszatérő motívum. Hol mint égitest, máskor átalakul emberi fejjé (Részeg disznó önarcképem, 1970;), atommaggá (Aleatorikus montázs No. 18. A. S., A rohamáról, 1976) vagy lenyomattá, ahogy a Napvázlat III. című képnél is látható. Altorjai hagyatékából származik az alábbi, hetvenes években írt szöveg: 

 

Kedves Olvasó! Kedves önmagam! Ha ezt a két felszólító mondatot megértetted, tedd le ezt a könyvet, és simogasd meg szeretőd hasát, vagy a napfény egy csóváját. A könyvet úgyis te irtad, akkor minek még elolvasni is.

 

De persze, mivel olvasóról szó sem lehet (egyelőre a legcsekélyebb kilátás sincs arra, hogy ezt az írást valaki is rajtam kívül elolvassa), ezt a megszólítást önmagamhoz intézem. Csak önmagunkhoz írhatunk, mivel nem létezünk önmagunkban. Csak ezért írok. Mert ezt megértettem. Mert a Nap megértette önmagát. Engem ugyanis Nap Sándornak hívnak. (Mindennek van határa, csak az emberi hülyeségnek nincs.) Vagyis Te, kedves olvasóm, aki a napból és földből, vagyis a napból és napból keletkeztél (köztudomású, hogy a föld a Napból szakadt ki)

 

Kapcsolódó Témák

Háború utáni absztrakt

(1948 - 1980)

Hasonló művészek

Konecsni György

(1908 - 1970)

Kováts Albert

(1936 - )

Barta Mária

(1897 - 1969)

Freund Vera

(1924 - 2012)

Somos Miklós

(1933 - 2003)

Joláthy Attila

(1929 - 1998)

Major Kamill

(1948)

Orvos András

(1939)

Marosán Gyula

(1915 - 2003)

Hortobágyi Endre

(1941 - 1998)