Háború utáni absztrakt
(1948 - 1980)
Aláírás
Az 1972-es alkotások Major magyarországi tevékenységének utolsó lenyomatai. A festmények formavilágának inspirációja pécsi tanulmányéveihez, és bonyhádi tevékenységéhez köthető. A képek Lantos Ferenc és a köré szerveződő pécsi Iparművészeti Stúdió olyan elveit követik, mint az akadémikus kötöttségtől való megszabadulás, az absztrakció, op-art vagy a pop art felé orientálódás.
Nagyméretű, 1972-es olajképeinek lendületét a formák csodálatosan precíz szerkesztése és a színek dinamikus kiválasztása határozza meg. Kompozíciói ellentéteken alapulnak, egyszerre élnek szimmetriával és aszimmetriával. Major absztrakciójával nem teljesen fordít hátat a hagyományos motívumoknak, csupán új kontextusba helyezi őket; a népies színeket és formákat modern megoldásokkal vegyíti. A képeken megjelenő tulipán motívumok ebben az időben más művészeket is foglalkoztattak, a tulipán ugyanis kiváló mintaként szolgált a folklórelemek kortárs magyar festészetben történő aktualizálására. Lantos tulipános kompozíciói a magyar népművészetből ismert motívum tudatos modernizálására törekedtek. Ezen művei pedig konkrét formai-stiláris párhuzamai Korniss Dezső ötvenes évekbeli munkáinak, például a Miska című kompozíciónak, vagy az 1968-as Szűrmotívumainak.
Major 1972-es művei így egyszerre adnak tanúbizonyságot a Pécsi Műhely inspirációs köréről és mutatják fel azt az egyedi hangvételt, amelyet művész azóta is a legmagasabb minőségben képvisel. A festmények megjelenése a hazai műtárgypiacon egyedülálló ritkaság és pótolhatatlan értékteremtés a művész alkotói munkásságának holisztikus érvényű feltérképezésére.