Cím nélkül (1960-as évek)

Trőster Vera eredetileg a Képzőművészeti Főiskola festőszakára szeretett volna elvégezni, de jelentkezését minduntalan elutasították (feltehetően politikai okok miatt), így végül az Iparművészeti kerámia szakára ment. Keveset lehet tudni életéről, de az bizonyos, hogy baráti társaságával folyvást járták a vidéket, falvakat a kellően nem becsült vagy fel nem ismert régi ereklyék és népművészeti tárgyak után. Továbbá már a hatvanas években absztrakt képeket festett. Első önálló kiállításán is ilyen típusú műveivel jelentkezett, amelyről Dévényi Iván a Vigiliában a következőket írta 1970-ben: "A festőnő széles, heves ecsetvonásokkal, Rouault- ra, Kokoschkára, Czóbel Bélára és a magyar népművészetre emlékeztető szenvedélyes színadással festi nonfiguratív műveit"( Zsoltár, Változatok rózsaszínben stb.), Nem széles skálájú. de átélt, őszinte. a müvészetí divatokkal mit sem törődő piktúra Veráé. Bizalommal tekintünk útja elé". A kiállítást az esztergomi Technika Házában rendezték és Anna Margit nyitotta meg. A következő évben Trőster a Csepel Galériában szerepelt, a megnyitón Körner Éva mondott beszédet. Trőster 1972-ben - sok magyar avantgárd képzőművésszel nagyjából egyidőben - elhagyta Magyarországot és Svájcba emigrált. Hatalmas és rendkívül értékes népművészeti gyűjteményének egy részét, hogy biztos és értő kezekbe adja, Kolozsváry Ernő műgyűjtőnek adományozta. Még itthon készült absztrakt művei pedig neves gyűjteményekben vannak.

A csepeli bemutató katalógusbevezetője Trőster képeit a szubjektív látomásos festészet közé sorolja, és főként "színorgiáit" emeli ki, amelyeknek a formák teljesen alárendelődnek. Ahogy a most látható nagyméretű akvarellfestménye is mutatja, leginkább a lírai absztrakció hatott Trősterre, küönösen Kandinszkij 1910-es évek elején készült alkotásai, valamint Jean-René Bazaine és Alfred Manessier művészete. Utóbbi tervezett üvegablakokat is, ahogy Trőster absztakt képei egészen könnyen elképzelhetőek ebben a műfajban. Kandinszkij és a lírai absztrakció legkedvesebb technikája az akvarell volt. Noha Trőster képén a meleg színek dominálnak (sárgák, narancsok, zöldek), a központi motívumot keretező kékkel és a színformákat elválasztó vastag, mélyzöld kontúrral mégis diszharmóniát teremt. A lírai absztrakció Magyarországon az 50-es évek végén, 60-as évek elején a Zuglói Kör (Molnár Sándor, Molnár László, Bak Imre, Nádler István, Hortobágyi Endre, Deim Pál) tevékenységére hatott.