Kompozíció (1972)

Major Kamill a Pécsi Művészeti Gimnáziumban érettségizett, majd részt vett a Lantos Ferenc köré szerveződött alkotókör munkájában a hatvanas évek derekától. Mesterének Lantos Ferencet, Simon Bélát, Bálint Endrét, és Gyarmathy Tihamért tekinti. Jelentős szerepe volt a Bonyhádi Zománcművészeti Szimpózium létrejöttében 1968-ban. Az Iparművészeti Főiskolára felvételizett, de jelentkezését mindkétszer ellutasították. Major 1970-ben Budapestre költözött, és bekapcsolódott a Fiatal Művészek Stúdiójának tevékenységébe.

Major pályája első időszakában a magyar konstruktivista hagyományt ötvözte a neoavantgárd informel és hard edge irányzatával, valamint a népművészettel, mint ahogy azt néhány magyar művész (Bak Imre, Fajó, János, Keserü Ilona vagy Nádler István) tette vele egyidőben. 1970 körüli munkái jellemzően dekoratív, nagy homogén színmezőkből álló szimmetrikus kompozíciók. Ezzel párhuzamosan - Bálint Endre hatására - fotók felhasználásával kollázsokat is készített. A Kompozíció (1972) Major hard-edge képeinek sorozatába tartozik, amit még Magyarországon festett. Ezen túl is van az akrilfestménynek látványos magyar vonatkozása, hiszen színeiben a nemzeti trikolort idézi, míg motívumként a néprajzi tárgyakról jólismert tulipánmotívumot stilizálja még tovább. Ez a motívum háromszor ismétlődik egymás mellett, a különbözőséget pedig a színkombinációk adják.

Major 1972-ben Bécsen keresztül Párizsba emigrált. A francia fővárosban az emigráns magyar művészeti közeg fogadta be, megismerte többek között a már kint élő Reigl Juditot, Székely Verát, Hantai Simont és Jean-Pierre Yvaralt is.