Lány kóróval (1964)

Kováts Albert (1936 - )

Információk

Méret

70 x 70 cm.

Technika

Olaj, vászon.

Ár

12,000 USD

Aláírás

Jelezve jobbra lent: Kováts

Leírás

Kováts Albert 1954-től járt szabadiskolába, azonban 1956-ban letartóztatták, és két évet börtönben ült. 1961-től kiállító művész, korai munkái ikonszerű, mágikus képek, amelyekkel Vajda Lajos emlékének tisztelgett, valamint hangsúlyozták kötödését a magyar szürrealista hagyományokhoz. 1967-ben volt első önálló kiállítása a Fényes Adolf Teremben. Itt mutatta be első "ős-Übü"-jét, amelyre Paul Klee Senecio-ja hatott. Alfred Jarry Übü királya későbbi művészetének központi témája, amelynek groteszk címszereplője számára a Kádár-korszak áthallásokkal terhes Diktátor-bábuja lett. "Kafkai dimenziójú szorongás és a dadaizmus vigyora találkoznak Kováts Übü-képein" - írta Forgács Éva. A hetvenes években a Rakéta Regényújság illusztrátora, valamint megjelenik A rajz c. kiskönyve. Már ekkor kísérletezett a kollázzsal, de az igazi lökést egy Párizsban látott Max Ernst kiállítás adta. 1980-1985 között főként kollázsokat készített, amelyeken legtöbbször fekete alapon fehér vonalrajzra fűzte a kollázselemeket, és különösen figyelt az illesztésekre, hogy olyan hatást keltsenek, mint a metszetek.1985 után Kováts visszatért a rajzhoz és a festészethez. Festői munkássága mellett 1991 óta ír, publikál képzőművészeti és várostörténeti vonatkozású cikkeket.

 

A lány kóróval  Kováts első művészi korszakában születetett. A sötét háttér előtt megjelenő motívumok - a lány, a bogáncs és a városrészlet - szimbólumokként élnek a képen. A bogáncs a bűn és a kín jelképei: a Mária-képeken a Krisztus által legyőzött bűnt jelenti, míg a passióval kapcsolatban a szenvedésre és a töviskoronára utal. Akármelyik is, a város ezért helyezkedik el a bogáncs fölött, amely egyszerre lehet a "mennyei Jeruzsálem" valamint a földi szféra szimbóluma is. A sötétkék térben szinte világítanak a formák. Az egy síkra redukált ábrázolásmód egyszerűsége, tisztasága naív áhítatot áraszt magából, a merev, szigorúan statikus beállítás a festményt valóban a középkori ikonok atmoszférájához hozza közel. Azonban Kováts keresi a síkszerű ábrázolás kitágításának lehetőségét (ld. a város térbeli ábrázolása, a modulált arc és test). A lány kóróval Vajda Lajos és Kondor Béla festészetével mutat rokonságot.
 

Kapcsolódó Témák

Háború utáni figurális művészet

(1949-1989)

Hasonló művészek

Lakner László

(1936 - )

Kemény György

(1936 - )

Somos Miklós

(1933 - 2003)

Ladányi Imre

(1902 - 1986)

Marosán Gyula

(1915 - 2003)

Kazovszkij El

(1948 - 2008)

Szemere Lenke

(1906 - 1993)

Darvas Árpád

(1927 - 2015)

Helbing Ferenc

(1870 - 1958)

Somogyi Győző

(1942)