Nő kútnál (1920-as évek első fele)

Bortnyik Sándor (1893 - 1976)

Információk

Méret

31 x 24,5 cm

Technika

Rézkarc.

Ár

4,000 USD

Aláírás

Leírás

Bortnyik 1913 és 1915 között megszakításokkal Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai-féle szabadiskolában tanult, ahol leginkább a Nyolcak mestere hatott rá. 1917-ben megismerkedett Kassák Lajossal és került a MA folyóirat körébe. Szerepelt a Ma kiállításain, a folyóirat munkáit rendszeresen közölte. A Tanácsköztársaság bukása után követte Kassákot Bécsbe. 1921-ben jelent meg Albuma, amelyet Kassák a par excellence “képarchitektúrának” tekintett és a  magyar konstruktivizmus programadó alkotásaiként méltatott. Bortnyik 1922-ben Weimarba költözött, hogy kapcsolatba kerüljön a Bauhausszal, 1922-ben és 1923-ben Berlinben Herwarth Walden Sturm Galériájában mutatta be műveit. 1924-ben Kassán szerepelt, majd a következő évben visszaköltözött Magyarországra. 1925-ben a budapesti Mentor könyvesboltban volt kiállítása. 1925-1926-ban a Zöld Szamár abszurd színház egyik megalapítója. Bortnyik 1928-ban alapította Műhely névre elkeresztelt grafikai magániskoláját, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. 

 

Első budapesti korszakában Bortnyik művei (tematikájukban és szellemiségükben) a Nyolcak törekvéseit tükrözik. Röviddel később a magyar aktivisták egyik legtehetségesebb tagjaként, egyéni módon ötvözte a kubizmus, a futurizmus és az expresszionizmus stílusjegyeit. Linóleum- és fametszeteiben a látvány kubisztikus felbontásának legegyszerűbb eszközeivel élt, a fekete-fehér foltkontraszttal, koncentrikus kompozícióval ért el kis méretben is dinamikus hatást. Ebből a korszakból csak néhány olajképe ismert vagy maradt fenn, de azok annál fontosabbak. Bortnyik képességét az emblematikus tömörítésre olajfestményei és aktivista plakátjai mutatják, amelyekben az avantgárd izmusokat szintetizálva az európai baloldal fontos motívumait emeli szimbólumokká (pl. mozdony, vörös szín, gyár, munkás, ötágú csillag, zászló stb.). 

 

A húszas évek elején - feltehetően Uitz Béla hatására - Bortnyiknak is volt egy rövidebb újklasszicista periódusa. Karcain az alakok monumentálisak, akár egy Michelangelo freskóról is leléphetnének. Kútnál, Evezősök, Három nő, Madonna - mind hasonló téma és környezet. A háttérben a város kulisszái, valamilyen módon megjelenik a víz (folyó, kút) mint az élet szimbóluma, valamint a váza, amely majd Bortnyik későbbi metafizikus és art deco képein is feltűnik.

Kapcsolódó Témák

Avantgárd

(1905 - 1926)

Háború előtti figurális művészet

(1922 - 1950)

Hasonló művészek

Pór Bertalan

(1880 - 1964)

Schadl János

(1892 - 1944)

Gyenes Gitta

(1880 - 1960)

Gábor Jenő

(1893 - 1968)

Lehel Mária

(1889 - 1973)

Szigethy István

(1891 - 1966)

Ladányi Imre

(1902 - 1986)

Krón Jenő

(1882 - 1974)

Stefan Henrik

(1896 - 1971)

Molnár Farkas

(1897 - 1945)