Taj Mahal (c. 1928-1929)

Bár a festészet egész életén át végigkísérte, meghatározó feladatának a magyarság eredetének kutatását tartotta. Zajti a legfőbb képviselője és hirdetője volt a turáni elveknek és a magyar őstörténettel foglalkozott. Ő fordította magyarra és illusztrálta „Zarathustra Zendavesztá" című művet, nevéhez fűződik a Magyar Indiai Társaság megalapítása, melynek 17 éven át az elnöke volt.

1925-ben elindította az Aveszta Könyvtár sorozatot, melyben többek között Stein Aurél, Goldziher Ignác és Jivanji Jamshedji Modi párszi professzor tanulmányai is megjelentek. 1928-ban Budapesten fogadta Rabindranath Tagore-t. A hun-magyar szittya elmélet megszállottjaiként Zajti kutatta a szasszanida, a keleti-fekete hunok és a parszik (parduszok) földrajzi helyét (földjét). Elmélete szerint a magyarok Biharból jöttek a mai hazába. Az ezen irányú kutatások végett 1928-1929-ben másfél évet töltött Indiában, ahol elment - többek között - Gandhi lakhelyére, és beszélgetett a tanítványaival. Hazatérte után 1929 őszén kutatásainak eredményét, a magával hozott 960 tételt számláló tárgyi és dokumentumgyűjteményét az Iparművészeti Múzeum Kupolatermében mutatta be.

1931-1932-ben Kemál Atatürk elnök meghívására Zajti Ankarában és Konstantinápolyban járt. Előadásokat tartott a Török Történelmi Társaság csoportjában, melynek az elnöke maga Kemál pasa volt. 1931ben Rudnay Gyulával rendezett közös kiállításon mutatta be műveit Törökországban (Konstantinápoly).  1943-ban jelent meg újra a Magyar évezredek. (Skytha - hun - magyar faj azonosság) című könyve 350 illusztrációval, mű és térképmelléklettel. 

Zajti az indiai és a magyar díszítőmotívumok megdöbbentő hasonlóságán alapuló, a rokonságra vonatkozó elképzeléseit a székely kapuk, kopjafák, kalotaszegi varrottasok virágai és az indiai díszítőmotívumok párhuzamba állításával szerette volna igazolni. A rajztanár-festő Tóth Jenőnek rajzait, akvarelljeit vette alapul, aki 1911-1912-ben két éven keresztül Indiátjárva gyűjtötte-rajzolta az indiai motívumokat, szintén meggyőződve azoknak a magyar népi motívumokkal való azonosságával.