A tizenkettő – Illusztráció Alekszandr Blok: A tizenkettő c. költeményéhez (1923)

Bortnyik Sándor (1893 - 1976)

Információk

Méret

13 x 10 cm

Technika

Tus, papír.

Ár

11,300 EUR

Aláírás

Jelezve jobbra lent: Bortnyik (Bényi) S / 1923

Leírás

Bortnyik 1913 és 1915 között megszakításokkal Kernstok-Vaszary-Rippl-Rónai-féle szabadiskolában tanult, ahol leginkább a Nyolcak mestere hatott rá. 1917-ben megismerkedett Kassák Lajossal és került a MA folyóirat körébe. Szerepelt a Ma kiállításain, a folyóirat munkáit rendszeresen közölte. A Tanácsköztársaság bukása után követte Kassákot Bécsbe. 1921-ben jelent meg Albuma, amelyet Kassák a par excellence “képarchitektúrának” tekintett és a  magyar konstruktivizmus programadó alkotásaiként méltatott. Bortnyik 1922-ben Weimarba költözött, hogy kapcsolatba kerüljön a Bauhausszal, 1922-ben és 1923-ben Berlinben Herwarth Walden Sturm Galériájában mutatta be műveit. 1924-ben Kassán szerepelt, majd a következő évben visszaköltözött Magyarországra. 1925-ben a budapesti Mentor könyvesboltban volt kiállítása. 1925-1926-ban a Zöld Szamár abszurd színház egyik megalapítója. Bortnyik 1928-ban alapította Műhely névre elkeresztelt grafikai magániskoláját, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. 

 

"Komját Aladár adta ide nekem Berlinben Alekszander Blok ,A tizenkettő’ c. eposzának Lányi Sarolta által készített fordítását, mivel oroszul közülünk akkor még csak kevesen tudtak” - valotta egyik interjújában Bortnyik Sándor. Az Októberi Forradalmat bemutató szimbolista eposzhoz tíz fametszet készült, melyek közül Bortnyik háromnak a nagyobb tusváltozatát is megrajzolta. A most látható tuskép ezeknek az egyik elővázlata. A jelenlegi grafikán kontrasztban áll a városkép mértanilag tagolt hideg formáival az ember, s mindezt a papír mély feketéi és világító fehérjéi még jobban kiemelik. A biblikus szimbólumú tizenkét szuronyos hármas egységekbe tagolható menete az új idők kezdetét mutatja, a harcra kész támadó erőt. Bortnyik műve a német expresszionizmus hatását tükrözi. A jelzésben a Bényi (S)ándor ugyancsak Bortnyikot takarja, a bécsi Egység című folyóiratban jelentek meg ezen az álnéven agitatív rajzai. Bajkay Éva szerint Bortnyik azért használta a Weimbarban készült illusztrációknál is inkább álnevét, mert már fontolgatta hazatérését. 

 

 

 
 

Kapcsolódó Témák

Avantgárd

(1905 - 1926)

Háború előtti figurális művészet

(1922 - 1950)

Hasonló művészek

Pór Bertalan

(1880 - 1964)

Schadl János

(1892 - 1944)

Gyenes Gitta

(1880 - 1960)

Gábor Jenő

(1893 - 1968)

Lehel Mária

(1889 - 1973)

Szigethy István

(1891 - 1966)

Ladányi Imre

(1902 - 1986)

Krón Jenő

(1882 - 1974)

Stefan Henrik

(1896 - 1971)

Molnár Farkas

(1897 - 1945)