Szobrok & textilmunkák és iparművészet
(1800 - 1980)
Aláírás
Bibliográfia
Reprodukálva:
Kiállítva
A KÉVE művésztársaság a századelőn
1984. június 29. - szeptember 15.
Kecskeméti Galéria
Kecskemét
Az Iparművészeti Iskola növendéke volt. Majd a müncheni, ezt követően a párizsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. Beutazta Olasz-, Német- és Franciaországot, ezalatt főleg templomfestészettel foglalkozott. Hazatérése után a budapesti Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályának tanára lett. Az I. világháború idején 1915-ben orosz hadifogságba került. Eleinte a krasznojarszki játékgyár művészeti vezetőjeként, majd 1917 után Moszkvában a grafikai szakiskolák szervezőjeként tovább folytathatta művészi tevékenységét. 1920-ban hazatért, és 1921—1925 között a miskolci művésztelep vezetője és tanára. 1935-től az Iparművészeti Isk. textilszakosztályának vezetője. 1946-ban nyugalomba vonult. Elsősorban illusztrcióiról lett ismert, de szinte minden iparművészeti műfajban (fém művesség, üvegfestés, textil- és gobelin tervezés, hímzés, bútorkészítés, kerámia) dolgozott és sikereket ért el. Kiváló mechanikus; textilgéptalálmánya általánosan elismert lett.
Muhits a 20. század első felében a Gesamkunstwerk felfogást képviselte munkáiban, amelyek egy olyan, a szecessziótól induló, a posztimpresszionizmus eredményeit feldolgozó, majd a prekubtzmusba, art deco-ba hajló formálást tükröznek, amit a modern magyar művészet egyik sajátos és fontos útja. Az 1907-ben készült Párducos ékszerdobozán az egyszerű, hajlékony és könnyed vonalvezetés és formaképzés, az egzotikus állatábrázolás a szecesszió hatásáról tanúskodnak, míg a fadoboz érdekes, magasított alakja magyaros ízt ad a műtárgynak és Kozma Lajos műveivel vethető össze.