Pekáry István

Festő, grafikus, textiltervező. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Rudnay Gyula volt. Állami ösztöndíjjal több éven keresztül Rómában tanult. Első kiállítását 1931-ben a Tamás Galériában rendezte meg, majd 1933-ban a Frankel Galériában jelentkezett újabb műveivel.  Már indulásakor több elismerést szerzett (pl. 1930-ban a Szinyei Társaság dicsérő oklevelét, 1931-ben kitüntető oklevelet; 1932-ben Nemes Marcell-ösztöndíjat kapott). 1934-ben a Milano Triennalén ezüst érmet; az 1937. évi párizsi világkiállításon Diplome ďHonneuer-t; az 1940. évi Milano Triennalén pedig nagydíjat nyert. 

 

1935-1937 között a New York-i Művészeti Iskola tanára volt. 1940-43-ban Bp. Székesfőváros ösztöndíjasaként Itáliában képezte tovább magát. Rómában, az ott élő Milloss Aurél balettművésszel és Veres Sándor zeneszerzővel együttműködve számos Kodály-, Veres- és Sztravinszkij-balett és opera díszlet- és jelmeztervét készítette el. 1941-42-ben a római Teatro delle Arti és a Teatro dell Opera balettjei számára tervezett, és Alban Berg-Büchner: Woyzeck c. operája színpadképét tervezte meg. 1945-ben a Madách Színház Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi c. komédiájához és több külföldi színház számára készített díszleteket (pl. Stockholm, Kungliga Teatern, 1948; Firenze, Maggio Musicale, 1959; Bécs, Staatsoper, 1962).

 

A freskófestészet, textilművészet és díszlettervezés mellett táblaképeket is készített. Művészetét egységes stílus, a középkori olasz festészeti hagyományok, a mívesség, a mediterrán táj és színvilág, a valót és valótlant együttláttató meseszerű, eleven, friss ábrázolásmód s a természeti motívumok erőteljes dekorativitása jellemzi. Képeinek leggyakoribb témája a Biblia, a magyar mondavilág és történelem eseményei (Éden, 1975; Vasárnap, 1973; Sziget, 1973; 48-as szabadcsapat, 1974). Fontosabb kiállításai: Tokió (1937); Bp., Ernst Múz., (1961, 1975); Torino (1965, 1967); Zürich (1966, 1971); Firenze (1968). Művei az MNG-ben, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, továbbá hazai és külföldi köz- és magángyűjteményekben találhatók.