Háború utáni figurális művészet
(1949-1989)
Aláírás
Jelezve balra: Darvas Árpád 1959
Darvas Árpád két évet az Iparművészeti Főiskolára járt, majd 1947-ben átjelentkezett a Képzőművészetire, ahol Konecsni György és Ék Sándor voltak a mesterei. A tervezőgrafika szinte minden ágában dolgozott, plakátot, emblémát, kiállításgrafikát, arculatot, címert tervezett, könyvet illusztrált. Fő megbízói a Mokép, a Hungarhotels, a Pannónia Szálló és a vendéglátó vállalatok voltak. Plakátjait az 1960-as években szikár, síkformákból képzett, jelszerű nyelvezet és visszafogott színek jellemezték, ezt a grafit használatát hangsúlyozó, szatirikus jeleneteket és figurákat ábrázoló, modelláló rajzmodor váltotta fel. A Papp-csoport tagja volt, 1963 és 1982 között minden kiállításukon részt vett. 1983-tól részt vett a békéscsabai grafikai művésztelep munkájában.
Darvas több interjújában nyilatkozta, hogy Magyarországon a grafikusok a hatvanas évektől kiváltságos helyzetben voltak: egyfelől mert nagyobb szabadságot kaptak ideológilag, szabadabban kísérletezhettek akár az absztrakció, az op art vagy akár a pop art irányába; másfelől, mert jobban kerestek, mint egy átlag értelmiségi. A hatvanas és a hetvenes évek az egyedi film- és reklámplakátok utolsó aranykora volt Magyarországon, amelyben Darvasnak nagy szerepe volt. Az elsők között alkalmazott túlexponált, „égetett fotókat" a plakátokon, illetve a hatvanas években Kemény György mellett hozzá kötődik a magyar pop art filmplakátok megjelenése az utcákon. Később a szürrealizmus felé mozdult, majd a nyolcvanas évek elején ismét festeni kezdett.
Darvas alkotása, a Pillantás a hídról Arthur Miller 1955-ös drámájának címét kölcsönzi. A mű eredetileg a határhelyzetekről szól, azokról a pillanatokról, ahol még meg lehet állni, amit elvileg még vissza lehetne fordítani. Az ötvenes évek legvégétől Darvas több hasonló papírkollázst készített, melyeket a korabeli közönség azonban nem ismerhetett, és a Miller által felvetett témákat (mint a nagyváros és az elidegendedett individuum, a megszállottság, az elfojtott indulatok kérdésköreit) járták körbe. Darvas egyszerű eszközökkel képes érzékeltet mindezt. A tárgyakat, gépekhez hasonlító emberi figurákat papírból vágja ki, míg a térbeli helyzetet, szerkezeteket a tusvonalakkal érzékelteti.