Önarckép (1938)

1927-ben avatták orvosdoktorrá. Képzőművészeti főiskolán tanult Budapesten, Berlinben, Bécsben és New Yorkban. Berlinben kapcsolatba került a Der Sturm csoporttal. A folyóirat, amely neves galériát is működtetett, a nemzetközi avantgárd mozgalom fontos publikációs fóruma volt. Az itteni hatások teljes életművére meghatározók voltak. 1929-ben az USA-ba költözött. Tanár lett a New York Egyetem továbbképző orvosi fakultásának bőrgyógyászati klinikáján. 1950 óta a New York Egyetem bőrgyógyász professzora és dermatológiai klinikájának igazgatója volt nyugalomba vonulásáig. 1942-1946 között őrnagyi rangban katonai szolgálatot teljesített az amerikai hadseregben, a földközi-tengeri hadszíntéren. Legjelentősebb és legnagyobb visszhangot kiváltó kiállítását 1935-ben a New York-i Contemporary Artsban, az USA egyik legelőkelőbb képzőművészeti szalonjában volt, de számos más kiállításon is részt vett, pl. a chicagói világkiállítás nemzetközi akvarell-kiállításán. Tagja volt a legrégibb amerikai művészklubnak (Salmagundiklub), amely kiállítást is rendezett műveiből. A háború után grafikával kezd foglalkozni — az elvont képalkotást választja kifejezési formaként. A hatvanas években számos színes fametszetből álló mappát jelentetett meg. Képein, még nyolcvanas éveiben készült munkáin is gyakran használt idegen anyagot (téglát, homokot, ún. talált tárgyakat stb.).

Ladányi Berlinben ismerkedett meg a nemzetközi avantgárd mozgalmakkal Herwarth Walden és galériája, a Der Strurm-on keresztül. Elsősorban a német expresszionizmus formanyelve volt rá hatással. Az expresszionisták művészete az ember belső látását vetítette ki. Előzményül a japán fametszetet, az afrikai, déltengeri primitív népek művészetét, Munch, Van Goghés Gauguin életművét, valamint a XV-XVI. századi vallásos német grafikát tekintették. A linómetszet egyik kedvenc grafikai eljárásuk volt. Ladányi Önarcképe Käthe Kollwitz vagy Ernst Ludwig Kirchner fametszeteivel rokon.