Avantgárd
(1905 - 1926)
Aláírás
Jelezve jobbra lent
Uitz Béla a magyar aktivizmus egyik legnagyobb alakja. 1908-tól járt a Főiskolára. 1912 után alakította ki konstruktív-expresszív szellemű stílusát, amely iskolát teremtett. 1914-ben olaszországi tanulmányutat tett.1915-től a TETT, majd a MA körül csoportosuló művészgárda egyik vezéregyénisége, a MA folyóiratnak egy ideig Kassák Lajos mellett társszerkesztője volt. 1916-ban grafikái aranyérmet nyertek a San Francisco-i nemzetközi kiállításon. Fiatalok, a Hetek csoportjának tagja. 1916 nyarán a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott, 1919-ben a Művészeti Direktórium tagja, a Proletár Képzőművészeti Tanműhely vezetője volt. A bukás után Bécsbe emigrált Kassákékkal. 1921-ben, rövid berlini tartózkodás után Moszkvába utazott, részt vett a Komintern III. kongresszusán, megismerte az orosz konstruktivizmust. 1922-1924 között Bécsben dolgozott, kapcsolatba került a bécsi kinetizmussal. 1922-ben szakított Kassákkal és Komját Aladárral az Egység c. folyóiratot szerkesztette, közreadta magyarul, kommentálva az orosz konstruktivista manifesztumokat. 1924-1926 között Párizsban, 1926-1970 között a Szovjetunióban tevékenykedett.
Uitznak, barátja, Nemes-Lampérth József expresszív, monumentális tusrajzainak hatására indult avantgárd pályája. Goya, Cézanne, Picasso művészete és a Nyolcak kiállításai hatottak rá. 1910-es évek derekától készült művei átmenetet alkotnak a Nyolcak stilizáló szándéka, Lampérth és a magyar kubisták (Galimberti, a fiatal Kmetty) drámai konstruktivitása között. Igazi mestereinek Michelangelot, Tintorettot, Grecot, Goyat, Rembrandt-t és Cézanne-t tartotta. Heves természetének, expresszív kifejező készségének legjobban a grafika közvetlen formanyelve felelt meg. Tusrajzai mellett 1916 körül rézkarcokat is készített, A Tanácsköztársaság alatt készült plakátjai rendkívül ismertek. 1920-ban közreadta 8 lapos, expresszív-klasszicizáló Versuche (Kísérletek) cinkkarc-mappát.1921-ben döntő hatással volt művészetére Moszkvában Rodcsenko linearizmusa, a régi orosz ikonfestészet, az ortodox templomépítészet, melynek látványa erőteljes, alapszínekre épülő akvarell-sorozatra inspirálta. Bécsben festette vászonra olajjal öt nagyméretű ún. ikonanalízisét, és elkészítette Analízis c. linómetszet-sorozatát, melyben absztrakt tér- és formaviszonylatokkal kísérletezett. kozmikussá tágította a teret. Expresszív realista grafikai sorozatot rajzolt az angol gépromboló mozgalom, a ludditák történetének képbe öntésével. Geometrikus sémarajzokból indult ki, azokat dolgozta tovább lila tussal a figurák expresszív megjelenítésével. Végül hidegtű technikával karcolta rézlemezre a 14 lapos sorozatot, mely nagy hatással volt a magyar grafikára, elsősorban Derkovits Gyula munkásságára.
A most látható Önarckép technikája azt sejteti, hogy akkoriban készülhetett, mint a Kísérletek, stílusát pedig a plasztikus, realisztikus, kuboexpresszionisztikus monumentalitás jellemzik, amelyet Kassák új akadémizmusnak nevezett. Az ikonszerűségre nemcsak a kép formájából, hanem Uitz szerzetesi frizurájából és öltözékékéből is lehet következtetni. A művész magabiztosan és eltökélten tekint a nézőjére.