Fürdés után (1931)

Moholy-Nagy László (1895 - 1946)

Információk

Méret

Technika

Ár

25,000 USD

Aláírás

Kiállítva

Kertész, Rodchenko, és Moholy-Nagy: Fotográfiák a gyűjteményből

Jan 28 –Jun 9, 1974

MoMA

New York

Leírás

Moholy-Nagy utolsó magyarországi éveiben kezdett el fényképezni. Legtermékenyebb fotográfiai évei a húszas évek közepétől a végéig tartottak. Az Egyesült Államokban már nem kísérletezett tovább ezzel a médiummal. A Bauhausban töltött évei során, 1923 és 1928 között megalapította és vezette a fotográfiai tanszékét Weimarban, majd 1925-ben Dessauba költözött, ahol filmeken és fotómontázsokon dolgozott. Berlinbe visszatérte után 1928 és 1933 között fotóstúdiót vezetett, a Fürdés után című képét ekkor készítette.

 

Moholy-Nagy rendkívül aktív volt ebben a második berlini periódusában: szabadúszóként dolgozott, létrehozott egy stúdiót, reklámokat, kiállításokat, színpad- és jelmezterveket készített. Ebből az időszakából maradtak fenn leghíresebb fotói, amelyeket Európa-szerte jelentetett meg újságokban és könyvekben. Fotóit a konvenciók feszegetése, többszörös exponálások, meredek átlók, béka- és madárperspektíva, és az árnyékok felhasználása jellemezték. Nagy számban készített fotogramokat, és egy új technika kifejlesztésével negatív nyomatokat készített fotókról. Moholy-Nagy az első olyan művészek között volt, aki tisztán mechanikus eszközökkel hozott létre alkotást. Úgy gondolta, hogy a művészeknek olyan objektív médiumként kell tekinteniük a fotográfiára, amely a fény és az árnyék közvetítésére szolgál. Abban hitt, hogy az alkotások mögötti koncepció a műtárgy legfontosabb része, nem az, aki az alkotást készítette. A szemlélet, mely az eredeti koncepciót helyezi kiemelt pozícióba, még ma is él a kortárs művészetben.

 

A Fürdés után két nőt ábrázol, nyári tóparti fürdőzés után, fürdőlepedőkbe csavarba, amint mezítláb álldogálnak a napon. A fotóplasztika szokatlan, voyeurisztikus nézőpontját Moholy-Nagy játékos, széles asszociációs teret adó kísérletezései alapozzák. A fénykép dekomponált: az alakokat Moholy-Nagy a kép bal felső sarkába szorítja, a bal oldali figura könyökét kihagyva a kompozícióból. A két alak – mintha valamilyen újabb elem megjelenésére várna a térben – tekintetét a kép ellentétes irányába fordítja, a nézőt ezzel arra késztve, hogy szemét hol a kép bal, hol a jobb széle felé irányítsa. Moholy-Nagy a képet nagy látószögű objektívvel, mellmagasságból, közelről készítette, így a két alakon hirtelen rövidülés figyelhető meg. A sötét és világos foltok erős kontrasztja szintén Moholy-Nagy kedvelt fotográfiai játéka, mellyel a valóságot átértelmezi. A világítóan fehér fürdőlepedős testek fekete árnyékot vetnek a szürke pázsiton, az alakokat már-már szoborszerűvé transzformálva.

 

A fényképet a New York-i MoMA 1939-ben vásárolta a Delphic Studio Galleries-től. A fotó szerepelt a múzeum 1974 januárja és júniusa között megrendezett Kertész, Rodchenko, és Moholy-Nagy: Fotográfiák a gyűjteményből című kiállításán. Moholy-Nagy 1922 és 1937 között készült fényképeiből a Mai Manó Ház rendezett kiállítást nemrégiben „A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái” címmel.

Kapcsolódó Témák

Fotóművészet

(1905 - 1945)

Hasonló művészek

Kinszki Imre

(1901 - 1945)

Kluger Zoltán

(1896-1977)

Kerny István

(1879-1963)

Vadas Ernő

(1899 - 1962)

Escher Károly

(1890 -1966)

Szendrő István

((1908-2000))

Balogh Rudolf

(1879 - 1944)

Angelo

(1894 - 1974)

Bossányi Ervin

(1891 - 1975)

Csiky András

(1894 - 1971)