Balatoni tájkép (1932)

A Képzőművészeti Főiskolán 1926 és 1932 között tanult. A Balló-ösztöndíjjal Éless lehetőséget kapott, hogy Európa művészeti központjaiban, Párizsban, Münchenben, Lipcsében képezze magát. A harmincas években szabadiskolát vezetett a Wekerle utcában. Többször szerepelt a Nemzeti Szalon csoportkiállításain. 1942-ben Tóth Menyhérttel együtt gyűjteményes kiállítása volt a Műbarát kiállító-helységében. Még ugyanebben az évben megbízték Horthy Miklós arcképének megfestésével. Olasz témájú képeit 1943-ban mutatta be a Nemzeti Szalonban. 1945 elején feleségével együtt elhagyta Magyarországot. Először Dániában, majd 1947-től Svájcban telepedett le. Svájcban az Aargau Magyar Egyesület elnöke volt. Wettingenben van eltemetve. 

Éless István a kiállításokon főként akvarellekkel, szénrajzokkal szerepelt. A korabeli kritikák dicsérik japános könnyedségét és a lehelletszerűséget, ahogy formáit és színeit a papírra felvetette. Éless visszatértő témája volt a Balaton. A most látható egészen korai Balatoni tájképén (1932) a nagyobb foltokban komponált akvarell-technikát fesztelenül képes olajra váltani, és az éteri hangulatot a türkizkék és -zöld, valamint a fehér és a sötétszürke színátmeneteivel átadni.