Női művészet
(1880 - 1980)
Aláírás
Jelzés nélkül
Az OMIKE festőiskolájába járt, majd 1924-től az Iparrajziskolában, ezt követően az Iparművészeti Iskola textil szakán tanult. A Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett, mesterei Groh István, Kasz Gyula, Fényes Adolf, Glatz Oszkár és Réti István voltak. 1936-ban Aba-Novák Vilmos segédje volt. Ausztriában és Olaszországban járt tanulmányúton. 1934-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja. 1937-40 között textiltervezőként dolgozott, majd tervező lett egy papírgyárban. 1940-ben és 1943-ban részt vett az OMIKE Művészetakciójában szervezett kiállításokon. 1946-ban a városháza kultúrpolitikai osztályának előadója volt. 1947-49 között a Fővárosi Képtár; 1950-51-ben a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtár előadója, majd a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa volt. 1957-től 1970-ig a grafikai osztály vezetője volt.
Oelmacher Fiatal lány című portréja Aba-Novák és a római iskolások hatásáról tanúskodik, melyet könnyedén tudott ötvözni realisztikus, a részletezést kerülő, tömör, nagy felületeket kedvelő stílusával.
Ez a klasszicizálás a Szőnyi-kör húszas évekbeli neoklasszicizmusának hagyományát is továbbélteti, de már a harmincas évek olasz orientációjú neoklasszicizmusához kötődik. Uniformisából ítélve a lány feltehetően diák lehet. Oelmacher a színek plasztikai hatását hangsúlyozza, és a reneszánsz portrékat imitálva, azoknak kompozicionális sajátosságait használja fel: háromnegyed profilban, háttérben jelzésszerű, semleges (bordó) háttérrel.