Háború utáni figurális művészet
(1949-1989)
Aláírás
Jelezve jobbra lent: Ladányi 945
1927-ben avatták orvosdoktorrá. Képzőművészeti főiskolán tanult Budapesten, Berlinben, Bécsben és New Yorkban. Berlinben kapcsolatba került a Der Sturm csoporttal. A folyóirat, amely neves galériát is működtetett, a nemzetközi avantgárd mozgalom fontos publikációs fóruma volt. Az itteni hatások teljes életművére meghatározók voltak. 1929-ben az USA-ba költözött. Tanár lett a New York Egyetem továbbképző orvosi fakultásának bőrgyógyászati klinikáján.1950 óta a New York Egyetem bőrgyógyász professzora és dermatológiai klinikájának igazgatója volt nyugalomba vonulásáig. Legjelentősebb és legnagyobb visszhangot kiváltó kiállítását 1935-ben a New York-i Contemporary Artsban, az USA egyik legelőkelőbb képzőművészeti szalonjában volt, de számos más kiállításon is részt vett, pl. a chicagói világkiállítás nemzetközi akvarell-kiállításán. Tagja volt a legrégibb amerikai művészklubnak (Salmagundiklub), amely kiállítást is rendezett műveiből. A háború után grafikával kezd foglalkozni — az elvont képalkotást választja kifejezési formaként. A hatvanas években számos színes fametszetből álló mappát jelentetett meg. Képein, még nyolcvanas éveiben készült munkáin is gyakran használt idegen anyagot (téglát, homokot, ún. talált tárgyakat stb.).
1942-1946 között Ladányi őrnagyi rangban katonai szolgálatot teljesített az amerikai hadseregben, a földközi-tengeri hadszíntéren. Olaszországban és Észak-Afrikában. A háború végeztével két hétre hazalátogatott, hogy édesanyjával találkozzon, majd New Yorkban volt kiállítása. Ladányi csendélete valamikor a kettő esemény között készülhetett, és talán épp a hazalátogatásnak állít emléket, amelyre a képen látható "hungarikumok" (paprika, pálinka) és a "magyaros" konyha utalnak.