Az Esterházy-kastély parkja Fertődön (Around 1912)

Gyenes Gitta (1880 - 1960)

Információk

Méret

65 × 46 cm

Technika

Olaj, vászon.

Ár

20,000 USD

Aláírás

Jelezve jobbra lent: Gyenes G.

Bibliográfia

Feltehetően kiállítva: 

  • A kecskeméti művésztelep a Műcsarnokban. Műcsarnok, Budapest, 1912. április -május

Leírás

Gyenes Gitta az egyik legtehetségesebb magyar női művész (amennyiben a nemiséget hangsúlyozni kell). Nagybányán, pályája kezdetén a nagybányai posztimpresszionista hagyományokat követte. Majd a tizes években számtalan karikatúrát készített újságoknak a magyar közélet szereplőiről. Erről később úgy nyilatkozott, hogy akaratán kívül sok embert megbántott. A kritikusok azonban egyöntetűen dícsérték műveit a kiállításokon a 10-es, 20-as évek folyamán. 1914-1915-ben Gyenes részt vett a San Franciscóban (USA) rendezett világkiállításon, melyet a Panama-csatorna megnyitásának ünneplésére rendeztek. A nagy nemzetközi mezőnyben ezüstéremmel tüntettték ki. Első gyűjteményes kiállításának (Nemzeti Szalon, 1917) alkalmából Elek Artúr írt művészetéről méltató kritikát. Gyenes 1924-ben megismerkedett József Attilával, barátságukról egy gyönyörű portré tanúskodik. (A pletykák szerint József Attila szerelmes volt belé is, majd lányába WalleszLucába is.) 1928-tól a KUT tagja. A húszas-harmincas években Gyenes közel került a progresszív irányzatokhoz, megérintette a kubizmus, az expresszionizmus, amelyek jegyeit ötvözte munkáiban. Mindeközben budapesti lakásukban művészeti és irodalmi összejöveteleket tartott Gyenes Irodalmi Szalon néven, mely vonzotta a fiatal írótehetségeket, akik itt olvasták fel egymásnak új írásaikat és élénk társasági életet éltek. A harmincas években az art deco áll talán a legközelebb hozzá, Elek Artúr a francia Marie Laurencin művészetével rokonítja Gyenes Gitta e képeit, de annak mindén mellékíze nélkül. 1937-ben a Tamás Galéria adott otthont képeinek. A háború előtti utolsó tárlata 1943 májusában nyílt meg, ahol 40 új temperaképet mutatott be. Művészete legszebb méltatását ekkor kapta Elek Artúrtól. Az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállás után üldöztetés várt rá és családjára. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és tagja lett a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének. 1946. október—novemberi műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett a Fészek Klubban. 1948 májusában a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete rendezte meg gyűjteményes kiállítását a régi Műcsarnokban.

 

Az Esterházy-kastély parkja Fertődön című olajfestmény még erősen magán hordozza Nagybánya, de még inkább a Kecskeméti Művésztelep hatását. Rózsa Miklós Gyenes Gitta ekkori művészetét a „naturalizmusból s stilizálásba való átmenet keresztútján" helyezte el, többek között Tibor Ernő,
Ziffer Sándor társaságába sorolta, és „egyéni vonalvezetéssel új formába kötött és anyagtalanságukban szinte betegesen finom színeit" emelte ki.
 


 

 

Kapcsolódó Témák

Női művészet

(1880 - 1980)

Háború előtti figurális művészet

(1922 - 1950)

Szecesszió

(1901 - 1921)

Hasonló művészek

Barta Mária

(1897 - 1969)

Lehel Mária

(1889 - 1973)

Kuchta Klára

(1941)

Beck Judit

(1909 - 1995)

Balázs Irén

(1935 - 2012)

Kazovszkij El

(1948 - 2008)

Oláh Mara Omara

(1945 - 2020)

Szemere Lenke

(1906 - 1993)

Maurer Dóra

(1937)

Kliené Róna Klára

(1901 - 1987)