Háború előtti figurális művészet
(1922 - 1950)
Schossberger Klára (1893 - 1958)
Aláírás
Jelezve jobbra lent: C. Schossberger 1931 Paris
Reprodukálva
Bibliográfia
Feltehetően kiállítva:
Kiállítva
Hölgyek palettával: Magyar nőfestészet 1895-1950 - Saphier gyűjtemény
2008
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest
A 19. században Pest egyik leggazdagabb kereskedői voltak a Schossberger család, ők építtették a Turai kastélyt, amely 1883-ban készült el és az "Operaház kistervére"-ként emlegették neoreneszánsz stílusa miatt. Schossberger Klára (Clarisse) művészeti tanulmányait Bihari Sándornál, Szinyei-Merse Pálnál, Deák-Ébner Lajosnál és Fényes Adolfnál végezte a szolnoki iskola tagjaként. Majd a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. Ezután Berlinben dolgozott. 1924-ben férjhez ment a birminghami Sir Basil Tangye-hez. Csak 1927-ben tértek vissza Magyarországra, de Schossberger már 1911-től kezdve részt vett a kiállításokon a munkáival. 1926-ban és 1930-ban az Ernst Múzeumban, 1932-ben a Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában volt kiállítása. 1933-ban Czóbel Bélával volt bemutatójaEzután férjével kitelepültek Angliába. Szerepelt mégkiállításokon Stockholmban, Oslóban, Berlinben, Barcelonában. Magyar és külföldi múzeumokban őriznek tőle munkákat.
Schossberger Klára 1933-ban Czóbel Bélával állított ki a Szépművészeti Kiállítások helyiségében. "Ezúttal meglepő színes képekkel jelentkezik. A művésznő a kaligrafikus rajzról áttért a rögtönző előadású festésre, tárgyait színben koncipiálja meg és lendületes ecsethúzásokkal rögzíti vászonra. Téma dolgában is gazdagodott művészete. Friss szemmel ragadja meg Paris és más városok utcai életének mozgalmas és színes jeleneteit" - írja Az Újság 1933 áprilisában. Schossberger művészete a harmincas évek derekán fordulatot vett. Az addig leginkább a szolnoki iskola hatása alatt dolgozó művész impresszionista-naturalista műveit felváltották a sokkal élénkebb, opális színekben pompázó, expresszívebb formálású művek.