Fiú kiskocsival (1935 körül)

Lóránt Erzsébet 1916 és 1924 között tanult a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Glatz Oszkár és Csók István voltak. 1925-ben a Szinyei Merse Pál Társaság díjazottjainak kiállításán szerepelt. Rendszeresen, 1933-ban, 1934-ben és 1936-ban is kiállított a Magyar Képzőművésznők Egyesületének a Nemzeti Szalonban rendezett tárlatain. 1939- ben egy festményét beválogatták a New York-i Riverside Museum kiállítására.

A legnagyobb sikereit a harmincas években aratta. Genthon István "virtuóz festő"-nek tartotta. Festményeinek címei alapján művei két nagyobb csoportba sorolhatóak. Az egyik a modern nagyváros és a városlakók új szórakozási lehetőségeit bemutató alkotások (Kártyajáték, Jazz, Habitué a lokálban, Hentesbolt, Zongorakoncert), míg a másik csoportba a külvárosok lakói és a metropoliszok szociális problémáit reprezentáló festmények sorolhatóak (Akt tükörrel, Küzdelem, Tyúk, Öldöklés, Zsákhordók, Utcai élet). Tudatosan eltávolodik a sztereotip módon felfogott „nőies" festészettől. Képeire jellemzőek az átlós komponálás, a merész képkivágások és torzítások, a belső feszültségből eredő örvénylés, a kavargó vonalak, a festésmód nyersessége, amelyek a Nyolcakkal, de még inkább Galimberti Sándor és Dénes Valéria fauves és expresszionista alkotásaival mutatnak rokonságot. A női Nyolcak és nőművészet újrafelfedezése során az évezredfordulókor, Lórántot és Futásfalvi Márton Piroskát a "Női Vadak" kifejezést használták a kritikusok.

A Fiú kiskocsival (1935 körül) Lóránt külvárosi, szociális tematikájú alkotásaihoz tartozik. Itt különösen meghatározó a kép síkjának átlójához igazodó szerkesztés: a fiú alakjával és a maga után húzott kocsijával szó szerint kettévágja a képfelületet a jobb felső soroktól a bal alsóig. Mindez lendületet, mozgalmasságot ad az egész kompozíciónak, amit a girbe-gurbás talajú utca és házsor tovább erősítenek. Lóránt egy interjújában az alábbit mondta: "A való világnál csak egy lehet érdekesebb: lényegének kifejezése és én úgy érzem, - hogy a lényegnek lényege a mozgás". A formák sötét, vastag kontúrok közé vannak zárva. A jelenet feltehetően sötétedéskor játszódhat, erre utalnak a lilák és rózsaszínek, a fiú kezében látható fáklya (?), valamint az egy-két fényes ablak a háttérben. aiú kalapjától a kocsin látható kehiszen a fiú jobbkezében látható fáklyaláng