Az igazság Katinról (1945)

Hegyi György (1922 - 2001)

Információk

Méret

Technika

Fotómontázs.

Ár

1,900,000 HUF

Aláírás

Leírás

Festő, grafikus, mozaikművész. 1946-1951 között volt a budapesti Képzőművészeti Főiskola nö­ vendéke. Mesterei Berény Róbert, Főnyi Géza és Barcsay Jenő voltak. Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában, Izraelben járt ta­ nulmányúton. 1964 óta a régi Szentendrei Művésztelep tagja. Habár egész pályáján készített táblaképeket és grafikákat, Hegyit elsősorban mozaikjai és üvegablakai tették híressé. A korábban monumentális műfajként elkönyvelt mozaikművészetet átértelmezve táblaképméretű mozaikokat készített, és folyamatosan kísérletezett az újabb és talált anyagokkal. Témaköre rendkívül változatos, a természet jelenségei, az építőművészet remekei, külföldi utazásainak az emlékei épp úgy megihlették őt, mint a mondák, versek alakjai.

 

Hegyi művészetének alakulásában fontos állomás Szentendre, ahol nyaranta mesterének, Barcsay Jenőnek a közelében konstruktív látása megedződött. Ekkor készült alkotásait kiállította az Európai Iskola Látszat és látvány című kiállításán 1948 telén. Hegyi az alábbit nyilatkozta pályájának erről a nagyon fontos, de rövid időszakáról: "Úgy gondoltuk, vége a konzervatív művészetnek, újat akartunk. így kerültünk az Európai Iskola vonzáskörébe. Éreztem, sőt tudtam, hogy ők a jövő, ők képvise­lik az újat, a forradalmit, a követendőt. A Főiskola könyvtárát bújva ismerkedtem meg Picassóval, a modern művészet francia, orosz és német nagyjaival. Ekkor láttam először Bálint Endrééknél Vajda-raj­zokat. Vajda víziói döbbenetes és hiteles megérzései a fasizmus borzal­mainak, megrendítően tökéletes művészi megjelenítései az embertelen­ségnek [...] Azt hiszem, nem csak témáimban és motívumaimban, hanem a művészeti hagyomány vállalásában, az állandó kísérletezésben, újat keresésben lettem igazán szentendrei festővé."

 

Hegyi nem említi, hogy ismerte volna Vajda harmincas években készült párizsi fotómontázsait, de feltétlen hasonló indíttatásokra és hatásokra tervezte meg Az igazság Katinról címlapját 1945-ben. Az ötven oldalas könyvet a Kommunisták Romániai Pártja adta ki, és a német-fasiszta bitorlók által a katini-erdőben agyonlőtt lengyel hadifogolytisztek kivégzése körülményeinek megállapitására és kivizsgálására kiküldött külön bizottság jelentését tartalmazta. A mészárlásról először a berlini rádió adott hírt 1943 áprilisában, de Nyugaton sokáig náci propagandának hitték. A szovjetek több mint hatvan évig tereltek az ügyben, hol a németekre fogták, hol az áldozatok számát csökkentve. Az igazság azonban, hogy amikor a Vörös Hadsereg 1939 szeptemberében 250 ezer lengyel hadifoglyot ejtett, Sztálin 1940. március 5-én elrendelte a tisztek kivégzését, amely döntés végül 22 ezer lengyel halálát jelentette. Hegyi címlapja a szovjet film montázstechnikáját alkalmazza, kiválóan sűrít és emeli ki a lényeget az eredeti fotókkal a kihántolt halottakról (mindez még Auschwitz előtt történt!) és a helyszínről, valamint a bizottság jelentését, ami csupán 11 ezer halottról ír.

 

Kapcsolódó Témák

Fotóművészet

(1905 - 1945)

Hasonló művészek

Kinszki Imre

(1901 - 1945)

Kluger Zoltán

(1896-1977)

Kerny István

(1879-1963)

Vadas Ernő

(1899 - 1962)

Escher Károly

(1890 -1966)

Szendrő István

((1908-2000))

Balogh Rudolf

(1879 - 1944)

Angelo

(1894 - 1974)

Bossányi Ervin

(1891 - 1975)

Csiky András

(1894 - 1971)