Ady-fej (A húszéves Ady) (1924)

Mikor Ady Endre 1919-ben meghalt, halálos ágyán több művész is készített róla rajzot és halotti maszkot. Bár Bokros Birman feltehetően nem volt ezen művészek között, alkotásának alapját a számtalan példányban sokszorosított maszk adhatta. Erről a szobor megformálásának külső jegyei árulkodnak: a lehunyt szem, kisimult arc és a koponya hiánya. A szobor mégsem halálának évében ábrázolja Ady-t: a művész 1928-ban megjelent kötetében a szobor bronz változata “A húszéves Ady” -ként szerepel. A kötetben Rabinovszky Máriusz így ír a portré szoborról: "A halál megbékélt simasága ömlik el az arcon, a haj harmonikus kontúrján.”  Bokros Birman, aki máskor is megmintázta a költőt (az 1927-es Ady-síremléktervnél) így nyilatkozott a portréról: ”Legmeghittebb, legbensőbb elképzelésem a nagy lírikusról." Ady fiatalkori portréjának ötvözése halotti maszkjával az időtlenség és a nyugodtság hangulatát keltik, az örök emlékezet mezejére helyezve a költőt.

Bokros Birman 1925-ben a Mentor könyvesbolt kiállítóhelységben állította ki először a szobor egyik változatát, melyet Heltai Jenő az Athenaeum könyvkiadó akkori irodalmi vezetője vásárolt meg a kiadó számára. A másik példány 1927-ben került a szobrász Goga Octavianhoz, melynek a későbbi sorsa ismeretlen, valamint egy bronzváltozat található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe is. 1941-ben Bokros Briman a műtermében rendezett kiállításán kisorosolt egy terrakotta Ady-fejet a látogatók között. A Petőfi Irodalmi Múzeum két terrakottát, valamint egy gipsz példányt őriz a szoborból.  Egy terrakotta változat ismert még Gádor István gyűjteményéből, melyet a BÁV árverezett el 2019-ben. 

A szobor geometrikus formáival és letisztultáságával az afrikai maszkok, a kubizmus és az art deco stílusjegyeit tükrözi. Zárt alakzataival, a szemöldök, a szemhéj és a száj ornamentális íve tagolja. Ez a fajta plasztikai megfogalmazás, melyben a művész egységgé ötvözte az egyedit és az általánosat, jellemző Bokros Birman húszas évekbeli művészetére.