Castelnuovoi utca (1918)

Remsey Jenő György (1885 - 1980)

Információk

Méret

86 x 64 cm

Technika

Olaj, vászon.

Ár

30,000 USD

Aláírás

Jelezve jobbra lent: R.J. Castelnuovo 918

Kiállítva

KÉVE"Művészegyesület XII-ik kiállítása és ennek keretében Remsey Jenő festőművész KÉVE-tag gyűjteményes kiállítása

1920

Nemzeti Szalon

Budapest

Leírás

1921-ben egy róla szóló cikkre válaszul Remsey Jenő megjelentette válaszlevelét a Nyugat című folyóratban. Ebben életprogramját a következőkben foglalta össze: "Nagy, dekoratív (monumentális) stylusban — melynek alkotó elemeit az ős chaosból magam akartam minden segítőtárs nélkül kikovácsolni — kifejezni életem nagy, visionikus reminiscentiáit [...] Visióimnak stylusban való kivetítését megkezdettem tehát, olyanformán, ahogy azt az első festő ősök tehették. Én tehát elmondhatom, hogy az én művészetem lelkem ősanyagából szűzen, ősnemzés útján jött létre, — tehát igazi primitív művészet. Természetesen azért egy ily művészet még sincs mintaképek nélkül. [...] Az én mestereim, példaképeim, a magukból óriáserővel stylust teremtő titánok voltak, — akiknek munkái mindig elsődleges hatásúak, annyira, hogy senki előképekre nem emlékeztetnek. Michelangelo, Tintoretto, Dürer, Cranach, Breughel, Botticelli, —s különös lesz, amit most mondok, Axeli Galion, ez az ős-kovács". Azért kényszerült védekezésre, mert a kritikusok nem értették színeinek és formáinak már-már geometrikus formákra való stilizálását, tömörítését, "priitivizmusát". 

 

Remsey festői indulásának szecessziós hangvétele szociális érzékenységgel párosult az 1900-as és 1910-es években. (pl. A bánffyhunyadi koldus, A babacsináló asszony, Sebesültek, A gyár, A Moloch, A város, Proletárok, A Tőke). Az első világháború kitörésekor katonaként testvérével együtt besorozták. Jenő az orosz frontra, Zoltán az olasz frontra került. Jenő utász sorkatonaként vonult be, majd hadifestőként dolgozott a sajtóhadiszálláson. A Castelnuovoi utca (1918) már a háború végén készült, és egy merész kompozíciót mutat, amenyiben Remsey tudatosan beleszerkesztette a villanypóznát a kép baloldalára. Körülötte csupán a sivár fal és az azonos színű üres út fut, míg a térelválasztó túloldalán burjánzik a természet és magasba törnek az emberiség emlékei, középpontjában a középkori templomtoronnyal.



 

 

 

Kapcsolódó Témák

Háború előtti figurális művészet

(1922 - 1950)

Szecesszió

(1901 - 1921)

Hasonló művészek

Barta Mária

(1897 - 1969)

Gyenes Gitta

(1880 - 1960)

Freund Vera

(1924 - 2012)

Lehel Mária

(1889 - 1973)

Krón Jenő

(1882 - 1974)

Miklósi Ödön

(1881 - 1942)

Bodnár Thomas

(1882 - ?)

Cserepes István

(1901 - 1944)

Szemere Lenke

(1906 - 1993)

Helbing Ferenc

(1870 - 1958)