Háború előtti figurális művészet
(1922 - 1950)
Szantrucsek Jenő (1903 - 1965)
Aláírás
Jelezve balra lent: Paris, Montparnasse; Jelezve jobbra lent: Szantrucsek Jenő
Bibliográfia
Feltehetően kiállítva:
Münchenben született Santrucek Albert cseh származású bevándorló üvegfestő és Marischka Olga fiaként. A müncheni Iparművészeti Iskolában ötvösséget tanult. Magyarországra költözött, Fényes Adolf tanítványa lett. Nyaranként Nagybányán a művésztelepen alkotott és tanult, később Budapesten Vaszary János szabadiskoláját látogatta.
1926-ban a Műcsarnokban állított ki először, 1930-ban már gyűjteményes kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének (UME) és a Képzőművészek Új Társaságának (KUT). 1928 és 1931 között többször járt Párizsban, ahol kiállítást is rendeztek műveiből. 1935 után főként mint iparművész tartotta fenn magát, 1943-ban és 1944-ben Athénben élt, ahol alkotott és rajztanárként is dolgozott.
Szantrucsek a húszas évek végétől a progresszív magyar művészekkel kereste a kapcsolatot. A Montparnasse (1928) feltehetően ki volt állítva az UME első kiállításán, amely rendhagyó módon először Bécsben rendeztek meg, és hozzá képes katalógus is készült. A korabeli sajtó mindezt azzal indokolta, hogy a hazai konzervatív szellemet, ízlésvilágot próbálták ily módon provokálni, abba bízva, hogy ami sikeres külföldön, az nem maradhat visszhangtalanul Magyarországon. Szantrucsek kiállított képein a kubista és expresszionista stílusjegyeket ötvözi. A Montparnasse c. krétarajzon az anyagot vastagon, zsírosan viszi fel az alapra, ezáltal és a szűk tér révén érzékelteti a házak tömegét, a bezártságérzetet. Egyes kontúrok a vastagságukkal hangsúlyosabbak és árnyéknak hatnak, a határozott vonalvezetés, a villodzó ablakok ritmust adnak a kompozíciónak.