Háború előtti figurális művészet
(1922 - 1950)
Aláírás
Jelzés nélkül
Az Iparművészeti Iskola növendéke volt. Majd a müncheni, ezt követően a párizsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. Beutazta Olasz-, Német- és Franciaországot, ezalatt főleg templomfestészettel foglalkozott. Hazatérése után a budapesti Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályának tanára lett. Az I. világháború idején 1915-ben orosz hadifogságba került. Eleinte a krasznojarszki játékgyár művészeti vezetőjeként, majd 1917 után Moszkvában a grafikai szakiskolák szervezőjeként tovább folytathatta művészi tevékenységét. 1920-ban hazatért, és 1921—1925 között a miskolci művésztelep vezetője és tanára. 1935-től az Iparművészeti Isk. textilszakosztályának vezetője. 1946-ban nyugalomba vonult. Elsősorban illusztrcióiról lett ismert, de szinte minden iparművészeti műfajban (fém művesség, üvegfestés, textil- és gobelin tervezés, hímzés, bútorkészítés, kerámia) dolgozott és sikereket ért el. Kiváló mechanikus; textilgéptalálmánya általánosan elismert lett.
Muhits festménye egy vidéki város főterén gyülekező férfiakat örökít meg. Feltehetően nem ünnepségről van szó, hiszen akkor a nők is ott lennének. Láthatóan izgatottak, tanácskoznak, legszebb ruhájukat, subájukat hordják. Muhits érdeklődött a népművészet iránt, maga is járt gyűjteni, ahogy a gödöllői művészek közül sokan.