Vázlatlap (1928)

Vajda Lajos gyermekkorát Zala megyében, 1916-tól Szerbiában, majd 1923-tól Szentendrén töltötte. 4-5 éves korától kezdve szinte folyamatosan rajzolt. 1927-ben iratkozott be a budapest Képzőművészeti Főiskolára ahol Lyka Károly oktatási reformja következtében a kísérletezést és önálló útkeresést támogató Csók István irányításával dolgozhatott. A Főiskolán barátságot kötött Hegedűs Bélával, Korniss Dezsővel, Trauner Sándorral, Kepes Györggyel, és Schubert Ernővel, akikkel megalapították a progresszív fiatal művészek csoportját. Világnézetük alapján baloldaliak, művészi irányelvükben pedig konstruktivisták voltak, és rövid időre kapcsolatba kerültek a Kassák-körrel. Vajda a Nemzeti Szalon 1928-as kiállításán egy csendélettel mutatkozott be. Az esemény felzúdulást keltett konzervatív művészeti körökben, és az azon részt vevő hallgatókat, köztük Vajdát, a művésztanárokból álló minisztériumi bizottság eltanácsolta a főiskoláról. A "kirúgottak" a Tamás Galériában még megpróbálkoztak egy közös fellépéssel, de 1930 végére a Munka-körrel is szakítottak, és legtöbbjük külföldön folytatta. 

A fent látható 1928-as Vázlatlapon Vajda a kubizmus, az orosz konstruktivizmus és Kassák elvont képarchitektúrájával kísérletezik. A lap nagyrészét kitöltő rajz, a magyar avantgárd mester bécsi korszakában készült 1922-es kompozíciójához hasonlít (ld. a képeknél), több helyütt olvasható a MA felirat (Kassák egykori, betiltott folyóiratának címe), a papír alján pedig Vajda próbálgatja nevének ciril betűs változatát átírását (Важда). Mellette a kubista csendéletekről jól ismert palack, asztal, gitár sziluettjei ismerhetőek fel. Vajda művészetében fontos lépcsőfok ez, művészetfelfogásában ekkor maga is az antiművészet destruktív és konstruktív programját követte, és kereste az új művészet legmegfelelőbb formáit, kifejezőeszközeit.