Naiv művészet & primitivizmus
(1800 - 1980)
Aláírás
Jelezve balra lent
Kiállítva
Péli Tamás és Orsós Jakab kiállítása
1986. július
Városi Művelődési Központ
Zalaegerszeg
Különleges tehetségével és a Központi Bizottság segítségével holland ösztöndíjasként kijutott Amszterdamba, ahol 1969-től 1973-ig elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, murális szakon. 1971—72-ben készítette el az amszterdami Andreas Kórház kápolnájában 72 négyzetméteres üvegablak applikációját. Témája az Ó- és Új-testamentum. Még ugyanebben az évben az amszterdami Spaarbankvan de stad-ban, festményei mellett kiállította vas-, alumínium- és faszobrait. Diplomamunkája, amely az Amszterdam Város Tanácsa képzőművészeti pályázatának első nyertese, az Amszterdami Kultúrcentrum román kori kápolnájának belső tere, beton-relief.
Péli a hetvenes évekre a naiv művészet, a korareneszánsz, valamint Siquerios és Rivera képépítésének tanulságaira támaszkodva sajátosan egyéni és egyben cigány monumentális képi nyelvezetet hozott létre. A cigány őskeresés, eredetmonda megfestése foglalkoztatta, festészetének ihletője az ó-egyiptomi és indiai kultúra, de sémáit mindig a mához igazította. Az indiai motívumokat magyar jellegzetességekkel gazdagította. A cigányságnak, mint népnek a történelmi útját ő fogalmazta meg először monumentális formában.Tehetsége és egyénisége folytán központi szerepet játszott a cigány képzőművészek közöttiskolateremtő képessége és egyéniségének vonzereje, kisugárzó hatása folytán központi szerepet játszott a cigány képzőművészek között, sőt mondhatni az egész roma művész értelmiségnek meghatározó vezéregyénisége volt.
A Hűség (1980) című képen Péli a három figurát háromszög-kompozícióba rendezi, amely a reneszánsz kedvelt eljárása volt, de utal a Szentháromság-ábrázolásokra is (ld. a középső férfi Krisztus-arca, a galamb a jobb felső sarokban). Az alakok monumentálisak, robosztusosak, szinte elfoglalják az egész képsíkot. Körülöttük a hűség (farkaskutya, virág) és a békesség (galamb, olajág) szimbólumai jelennek meg.