Fej (Önarckép) (1921)

Schadl János (1892 - 1944)

Információk

Méret

21 x 21 cm

Technika

Ceruza, papír.

Ár

4,000 USD

Aláírás

Jelezve balra lent: S.J. 921. II. 4.

Leírás

Apja herceg Festetics Tasziló uradalmi építésze és a Georgikon gazdasági akadémia tanára volt. Középfokú tanulmányai végeztével a keszthelyi gazdasági akadémiára is beiratkozott, azonban művészi pályára vágyott, ezért két évvel később otthagyta az iskolát. Zenei tanulmányokat folytatott Bécsben Emil Sauer (1862-1942), Liszt Ferenc egykori tanítványa növendékeként.

 

1915/1916-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly volt a mestere, de a tanév végén hátat fordított a fősikolának is. A kor progresszív művészeivel kereste a kapcsolatot, és csatlakozott Kassák Lajos és a Ma folyóirat köréhez. Rajzkészsége és tehetsége révén rövid formális festői tanulmányok után kész művészként léphetett fel. Ekkori képei expresszívek, formái erőteljesek voltak, majd a kubizmus hatására tömbszerűek lettek.

 

1918-ban egyéni tárlata nyílt a Ma folyóirat kiállítóhelyiségében, és részt vett a MA III. kiállításán is,  többek között Bortnyik Sándorral, Mattis Teutsch Jánossal, Uitz Bélával, Kmetty Jánossal, Nemes-Lampérth Józseffel, Pátzay Pállal együtt. Schadl az aktivisták közegében egy saját utat, saját stílust képviselt. 1919 után festészetében erősödött a hajlam a transzcendenciára, a spiritualizmusra és a vallásra. Az aktivistákkal szemben, Schadl nem emigrált, hanem 1922-től Tatán telepedett le, és itthon képviselte a progresszív művészetet.

 

Schadl 1921-es Fej című ceruzarajza Scheiber Hugó húszas években készült önarcképeivel vethető párhuzamba stílusában. Azonban portréi kevésbé groteszkek, hanem ahogy Kostyál László írja, Schadl "1920–22-­ben készült, részben kubista önarcképeiről mosolytalan, komor tekintetű fiatalember néz szembe.”  Később kuboexpresszionistának is nevezett művészi formanyelve, amely a neve ellenére futurista jegyeket is mutat, főként körívekre bontja a formákat, ezzel a geometriai tisztaságú forma ellágyul, egészen addig míg a fény által válik a fej mintázottá, a síkszerű geomteriából plasztikai értékké. 

 

Schadl 1927-ben a budapesti Mentor könyvesboltban, 1932-ben a párizsi Salon Parc Monceau-ban rendezett kiállítást műveiből. A húszas évek közepétől Tatán élt. Elsősorban zenetanárként tevékenykedett, festészettel csak mintegy mellékesen foglalkozott. Képei megszelídültek, a belső feszültségeket a látvány harmóniája váltotta fel.

Kapcsolódó Témák

Avantgárd

(1905 - 1926)

Hasonló művészek

Pór Bertalan

(1880 - 1964)

Gyenes Gitta

(1880 - 1960)

Gábor Jenő

(1893 - 1968)

Lehel Mária

(1889 - 1973)

Szigethy István

(1891 - 1966)

Ladányi Imre

(1902 - 1986)

Krón Jenő

(1882 - 1974)

Stefan Henrik

(1896 - 1971)

Molnár Farkas

(1897 - 1945)

Johan Hugó

(1890 - 1951)