Életrajz
Beck Judit a két háború közötti modern magyar festészet egyik máig felfedezetlen, jelentős alkotója. Beck Ö. Fülöp szobrász tehetséges lányaként már 16 évesen bekerült a budapesti Képzőművészeti Főiskola festészeti szakára, ahol Trauner Sándorral és Kepes Györggyel együtt Csók István tanítványa lett. Csók mellett Vaszary János is oktatta: ezekben az években Becket a dekoratív színhasználat, statikusság, éles körvonalak, a posztexpresszionizmus és az új tárgyiasság stílusjegyei jellemezték.
1929-től nyaranta a Nógrád megyei Drégelypalánon alkotott Bélaváry Alice-zal, Vaszkó Erzsébettel és Krocsák Emillel. Itt találkozott Gadányi Jenővel, Kassák Lajossal, Vedres Márkkal és Kállai Ernővel is. Drégelypalánkon készült képeinek élénk színeit, a cikláment, az ultramarint és a citromsárgát az ottani népviselet inspirálta.
1934-ben Gombosi György művészettörténészhez ment feleségül, aki mellett új művészeti inspirációk érték. Utaztak Londonban, Párizsban és Svájcban, meglátogatták a szentendreieket és Derkovits Gyula műtermét. Ez az utóbbi élmény meghatározta a festő 1935-1940 közötti alkotásait: képei sokkal sötétebb színárnyalatba fordultak, témái középpontjában bensőséges, érzelemgazdag portrék kerültek. A fekete-korszak mellett az 1940-es évek elejének művészetét Beck Radnóti Miklóshoz fűződő titkos szerelmi kapcsolata határozta meg. A festő több portrét is készített a költőről, Radnóti pedig több szerelmes verset írt hozzá (Zápor, Harmadik ecloga).
1942-ben egy színházi produkció révén ismerkedett meg Major Tamás színésszel aki későbbi házastársává vált. A 40-es évek második felében Kmetty János és Gráber Margit mellett alkotott, az életmű középpontjába ismét a kétkezi munkások kerültek.
