Szecesszió
(1901 - 1921)
Aláírás
Jelezve balra lent: Muhits
Az Iparművészeti Iskola növendéke volt. Majd a müncheni, ezt követően a párizsi képzőművészeti akadémia hallgatója lett. Beutazta Olasz-, Német- és Franciaországot, ezalatt főleg templomfestészettel foglalkozott. Hazatérése után a budapesti Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályának tanára lett. Az I. világháború idején 1915-ben orosz hadifogságba került. Eleinte a krasznojarszki játékgyár művészeti vezetőjeként, majd 1917 után Moszkvában a grafikai szakiskolák szervezőjeként tovább folytathatta művészi tevékenységét. 1920-ban hazatért, és 1921—1925 között a miskolci művésztelep vezetője és tanára. 1935-től az Iparművészeti Isk. textilszakosztályának vezetője. 1946-ban nyugalomba vonult. Elsősorban illusztrcióiról lett ismert, de szinte minden iparművészeti műfajban (fém művesség, üvegfestés, textil- és gobelin tervezés, hímzés, bútorkészítés, kerámia) dolgozott és sikereket ért el. Kiváló mechanikus; textilgéptalálmánya általánosan elismert lett.
Muhits tanította a formák térbeliségének és színértékeinek a lehető legegyszerűbb eszközökkel való visszaadását, a síkszerű foltban látást, a térben látást, valamint az ékítményes rajzot az Iparművészeti Iskolában. Az összefoglalásnak ez a módszere a részletektől való elvonatkoztatásra és a fokozatosan gazdagított forma kialakítására jellemzi Muhits szecessziós és magyar ízű munkáit. A Kék ég fehér madarakkal eredetileg hímzéstervként készült. A madárcsoport látszólag szabálytalan mozgásával, a világos kék és - rózsaszín szembe állításával Muhits képes mélységérzetet adni a képnek. A színezés, a rajzosság és a képkivágat pedig Van Gogh Virágzó mandulafáját (1890) juttathatja az eszünkbe, ahol festő az ágakat úgy mutatja, hogy ugyancsak csak a rikító kék égbolt látszik.