Álom (1921)

Schadl János (1892 - 1944)

Információk

Méret

108.5 x 64 cm

Technika

Olaj, vászon.

Ár

70,400 EUR

Aláírás

Jelezve jobbra lent: Schadl

Kiállítva

Schadl János olajfestményei és grafikái

1927. január 31 - február 21.

Mentor Könyvereskedő

Budapest

Leírás

Schadl János apja herceg Festetics Tasziló uradalmi építésze és a Georgikon gazdasági akadémia tanára volt. Középfokú tanulmányai végeztével a keszthelyi gazdasági akadémiára is beiratkozott, azonban művészi pályára vágyott, ezért két évvel később otthagyta az iskolát. Zenei tanulmányokat folytatott Bécsben a világhírű Emil Sauer (1862-1942), Liszt Ferenc egykori tanítványa növendékeként. Kitűnő zenei talentumáról később Kassák Lajos és Bernáth Aurél is megemlékeznek napló-regényeikben.

 

1915/1916-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly volt a mestere, de a tanév végén hátat fordított a fősikolának is, mivel túl konzervatívnak találta. A kor progresszív művészeivel kereste a kapcsolatot, és csatlakozott Kassák Lajos és a Ma folyóirat köréhez. Rajzkészsége és tehetsége révén rövid formális festői tanulmányok után kész művészként léphetett fel. Ekkori képei expresszívek, formái erőteljesek voltak, majd a kubizmus hatására tömbszerűek lettek. 1918-ban egyéni tárlata nyílt a Ma folyóirat kiállítóhelyiségében, és részt vett a MA III. kiállításán is,  többek között Bortnyik Sándorral, Mattis Teutsch Jánossal, Uitz Bélával, Kmetty Jánossal, Nemes-Lampérth Józseffel, Pátzay Pállal együtt. Schadl az aktivisták közegében egy saját utat, saját stílust képviselt, amelyet később kuboexpresszionizmusként neveztek el. A Tanácsköztársaság bukása után társai külföldre emigráltak, azonban Schadl nem akart menni. Előbb vidékre ment, majd 1922-től végleg Tatán telepedett le, ahol feleségét megismerte. Itthon képviselte a progresszív művészetet, Bernáth Aurél híres expresszionista mappája, sokat merített Schadl művészetéből.

 

1919 utáni művészetében erősödött a hajlam a transzcendenciára, a spiritualizmusra és a vallásra. A spekulatív formák helyét már az 1910-es évek végén kezdi átvenni a fény, mint formateremtő elv. Ez lesz az életmű főmotívuma, amelynek kibontakozásának útja kiválóan végigkövethető grafikáin. A geometrikus, kubisztikus, de lekerített formák fokozatosan ellágyulnak, egészen addig míg a tárgyak a fény által válnak mintázattá és plasztikai értékké. Az 1920-as évek első éveiben Schadl misztikus méregzöldben és királykékben ragyogó, vízparti tájakat is alkotott. Ide sorolható a most látható Álom című nagyméretű olajfestmény, melynek hátteréül minden bizonnyal már a tatai tavak szolgáltak. A sűrű, sötét, burjánzó és kavarodó növényzet között a fény itt-ott áttör, egészen transzcendens atmoszférát teremtve. Az expresszív szókimondást a szimbolista talányossággal váltja fel, a konkrét képi látvány kódolt jelentések hordozója. Nem maga a táj lényeges, hanem egy új, szabályos és belső struktúrák mentén felépülő, titokzatos szellemi energiákból táplálkozó világ víziója. Schadl értelmezése szerint a sötétséghez a negatív erők tartoznak. Az Álom beleillik az I. világháború utáni misztikus, vallásos, árkádiai témákat feldolgozó festészeti vonulatba, amely az általános válság, szorongás és veszélyeztetettség-érzet kifejezője volt. Másrészt, amelyet hajtott egy tiszta, emberek és országok feletti, általános törvények révén irányított, isteni energiákból táplálkozó világ iránti vágy. 

 

 

 

Kapcsolódó Témák

Hasonló művek

Fej (Önarckép)

Schadl János

Szék táskával

Schadl János

Hasonló művészek