Játékok (1909)

Zichy István (1879 - 1951)

Információk

Méret

23 x 30 cm

Technika

Akvarell, papír.

Ár

20,000 USD

Aláírás

Jelezve jobbra lent

Bibliográfia

​Reprodukálva:

  • Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok. Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982, 9. kép
  • A gödöllói szőnyeg 100 éve. 2009 Gödöllói Városi Múzeum. (116. p.)

 

 

Leírás

Zichy István Münchenben, Párizsban és Nagybányán folytatott képzőművészeti tanulmányokat. Élete első felében több kiállításon szerepelt képeivel. Később figyelme a magyar őstörténet kérdései felé fordult. 1931-ben egyetemi magántanárrá képesítették. 1934–1944 között az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója és a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Tanulmányaiban rendszeresen felhasználta a néprajz eredményeit. Munkássága ösztönzően hatott az őstörténeti kérdések iránt érdeklődő kortárs etnográfusokra.

 

Zichy 1904 telén kezdett a gödöllői művésztelepre járni. A művésztelep tagjai a népművészetet a művészi elvek legtisztább, leghamonikusabb értékeként tisztelték, és a vidéket járva, az ősi források után kutatva a nemzeti művészet létrehozásán fáradoztak. A most látható Játékok (1909) a Gödöllőiek - Szentendreiek c. tanulmánykötetben (Studia Comitatensia 10. 1982) még Undi Mariskának tulajdonították. "Kis Horváth László hívta fel figyelmemet Zichy szerzőségére, noha az a monogramból is szembetűnő (ZI 09 XI). A lap nyilván azért került Undi Máriához, mert egy applikált terítőn játszódó jelenetet ábrázol, és ilyen terítőkét Undi is készített. A jelenet szereplői pedig játékfigurák, s úgy Undi mint más gödöllőiek (Juhász Árpád) is foglalkoztak gyermekjáték-tervezéssel, játékok ábrázolásával, a játékok világának megelevenítésével (Kriesch Laura). Zichy munkája tehát jellegzetesen gödöllői. Sajátossá egyéni szemlélete teszi: a (nyilván fából, mozgatható kézzel, lábbal készült) lovas játékkatonák konstrukciójának játékos kihangsúlyozása, a dekorativitás, a figurák bábjátékokhoz hasonló megelevenítéséből (párviadal), a háttér síkjába felsorakoztatott ólomkatonákból s a közöttük nyíló dísztribün nézőiből összeálló valóságos kis (színpad)-tér, Zichynek a tájjal, életképekkel, történelemmel, mítoszokkal már tapasztalt, itt a gyermekek világával való bensőséges azonosulása. Ezeken túlmenően feltűnő, ahogy Zichy a terítő kicsi, de a figurinekhez képest monumentális dekoratív körmotívumaiból egyszerre valóságos és mesebeli-absztrakt teret teremt" - írja Keserű Katalin Zichy István önéletírása elé című 1993-as tanulmányában.

Kapcsolódó Témák

Szecesszió

(1901 - 1921)

Háború előtti figurális művészet

(1922 - 1950)

Hasonló művészek

Tichy Gyula

(1879 - 1920)

Jaschik Álmos

(1885 - 1950)

Nagy Sándor

(1869 - 1950)

Remsey Jenő György

(1885 - 1980)

Remsey Zoltán

(1893 - 1925)

Tichy Kálmán

(1888 - 1968)

Gara Arnold

(1882 - 1929)

Sassy Attila

(1880 - 1967)

Muhits Sándor

(1982 - 1956)

Undi Mariska

(1877 - 1959)