Életrajz
Richter Júlia néven, Richter Jenő gabonakereskedő és Lax Olga (1884–1955) harmadik gyermekeként született 1913-ban, Trencsénben. 1922-ben Pozsonyba költöztek. Édesapja 1926-os halálát követően nehéz anyagi helyzetbe kerül a család. 1935-ben Budapestre költözött és 1939-ig az Iparművészeti Iskolában és Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. 1946-tól 1948-ig tagja volt az Európai Iskolának. 1961 és 1963 között Párizsban élt. 1935-ben ismerkedett meg későbbi első férjével, Vajda Lajossal, amikor Pozsonyból Magyarországra települt. Ekkoriban olyan gyengéden lírai pasztelleket készített, melyek hangsúlyozták a szerkezetet, művei elsősorban önarcképek és csendéletek voltak.
1946-tól második férjével, Jakovits Józseffel közösen állított ki az Európai Iskola és az Elvont művészek magyarországi csoportjának tárlatain. Művei szürrealista enigmatikus bibliai parafrázisok és karcsú, táncoló kromoszómaformák voltak. 1948-ban megfestette Szentendrét, ebben az évben rendezte első önálló kiállítását is. A fordulat évét követően kiszorult a művészeti nyilvánosságból és kevesebb műve született. 1956–57-ben a svédországi Lundban dolgozott, ahol növényi hajszálcsövekre, kapillárisokra emlékeztető rajzokat és finom ívelésű formákat, valamint ritmizáló lírai absztrakt képeket készített. Az 1960-as évek elején finom belső térképeket és zenei hatású, ritmikus tagolású krétarajzokat alkotott, majd az 1960-as évek végén már egyre inkább a tiszta színsíkok harmóniájával és ritmikájával foglalkozott ún. piros képein, később lépcsős, koporsós és körös műveiben a perspektíva csapdahelyzeteit, valamint a hideg-meleg színskála egymásra történő hatását ábrázolta.