Kuchta Klára

1941

Életrajz

Kuchta Klára 1941-ben egyben született Rozsnyón. 1947-ben a felvidéki kitelepítések idején Magyarországra kellett költözniük családjával. Eredetileg szobrásznak készült, Pátzay Pál epreskerti magánóráira járt. 1955-ben találkozott Ferenczy Noémivel, akinek hatására szerette meg a szövést, és jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára.  1963-1968 a Magyar Iparművészeti Főiskola textil szakán folytatta tanulmányait. Kuchta szerint a textilművészek a szocializmus idején is sokkal több teret kaptak a kísérletezésre, mint a festészek és a szobrászok, akik szovjet modelt voltak kénytelen követni.

 

Kuchta aktívan részt vett a késő hatvanas évek magyar textilművészetének formai és konceptuális megújításában, ami lehetővé tette, hogy a médium túlnőjön hagyományosan dekoratív megítélésén és az absztrakt művészi kifejezés csatornájává váljon, ezzel is ellenállva a hivatalos esztétikai ideológia által támogatott szocialista realizmusnak. 1969-ben részt vett a második Iparterv kiállításon, ahol Perneczky Géza bíztató jövőt jósolt a művész számára. Kuchta azonban nem tudott kiteljesedni a szocialista Magyarországon, 1971-ben Genfbe emigrált. Nemzetközi elismerésre tett szert a Lausanne-i Biennale de la Tapisserie falikárpit-biennálénak köszönhetően, ahol olyan művészek társaságában állított ki, mint Denise Emery, Magdalena Abakanowicz és Jagoda Buić.

 

Már az 1968-1969-ben készült korai Kuchta-művek is kerülnek mindenfajta formai referencialitást: a felhasznált anyagokat és textúrákat keverik, még mindig megidézve egy ősi törzsi szőttes-kultúrát. Az 1970-es évek elején készült munkái azonban már egy olyan organikus érzékiséggel fordulnak az anyag felületéhez, melyek Kállai bioromantika-elméletére utalnak. A későbbi darabjai a  textil térbeli formálásának lehetőségeivel kísérleteznek, plaszticitásuk révén tovább erősítve az organikus hatást. Legközvetlenebb formai analógiájuk a női test és annak intim részei, mellyel utat nyitnak a feminista diskurzus felőli értelmezés számára is. 

 

Kuchta Klára művészete konceptuális fordulatot vett, amikor 1974-ben megfogalmazta szocio-gazdasági Art Manifesto-ját, és a hajtörténeti, kulturális, gender, társadalmi és gazdasági szempontú vizsgálatának szentelt ciklusba kezdett. Eleinte alapanyagként használta a hajat szőtteseihez és festményeihez, átmenetet képezve textilművei és konceptuális periódusa között, majd munkái fokozatosan a haj társadalomkritikus megközelítése felé tolódtak el fotósorozatain, performanszain és videó-munkáin keresztül, melyek egyben a svájci videó-művészet úttörői közé is helyezték Kuchtát.

Related artworks

100000 (1989)

Kuchta Klára

7,480,000 HUF