Szuly Angéla

1916 és 1924 között végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Réti István volt. 1922–24 között a pécsi művésztelepen Csók István irányítása mellett tevékenykedett, egy évvel később a nagybányai művésztelepen festett, 1930-tól viszont a szentendrei művésztelep rendszeres vendége. Alapító tagja volt a Miskolci Művészek Társaságának 1928-ban. 1924-től rendszeresen szerepel kiállításokon. 1928-ban Németországban, 1934-ben Olaszországban, 1937-ben Párizsban volt tanulmányúton, ahol kiállítási lehetőséget is kapott. 1938-ban angol–magyar nőművészeti kiállításon vett részt Londonban. 1939-ben két festményét beválogatták a New York-i Riverside Museum kiállítására. 

 

1931-től a Magyar Képzőművésznők Egyesületének rendes tagja, ugyanebben az évben tizenkét társával együtt megalapította a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Új Csoportját. 1931 októberében mutatkoztak be a Nemzeti Szalonban, akkor még csak nyolcan, innen kapták az „Új Nyolcak” elnevezést. A további években több közös kiállításon vett rész a csoporttal. Nem csak hazai, de külföldi kiállításokon is részt vett, Amszterdamban (1928), Varsóban (1934), Párizsban (1937) és Londonban (1938). 1962-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása, utolsó aktív éveiben rajzot tanított a Batthyány Lajos Általános Iskolában. Művei a szentendrei Ferenczy Múzeumban és.a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.

 

Erőteljes megfogalmazású, távolról a Nyolcak és az Aktivisták formanyelvét idéző, korai szentendrei műveit a posztimpresszionizmus körébe sorolható, atmoszférikus hatású, mélyzöld tónusú, plein air tájképei és figurális kompozíciói kísérik.