Scheiber Hugó

1873 - 1950

Életrajz

Scheiber Hugó a modern magyar festészet népszerű képviselője, nagyrészt autodidakta, ösztönös tehetség volt. 1873-ban született Budapesten. Nyolc évesen családjával Budapestről Bécsbe költözött. Apja a Práter címfestőjeként dolgozott, tőle tanulta el a festészet alapjait. 1898-ban visszatértek Budapestre, dolgozott és lakatosnak tanult. 1898 és 1900 között az Iparművészeti Főiskolán képezte magát, amelyet azonban nem végzett el.

 

Az első világháborúban katona volt. 1914-ig az impresszionizmus és a plein air hatásáról árulkodó táj- és életképeket, valamint portrékat festett, gyakran olajjal. Az 1910-es években stílusát a német expresszionizmus befolyásolta, így alakította ki új stilizált szín- és formavilágát.

 

Az 1920-as években Budapestre látogató Herwarth Walden, a Der Sturm galéria és művészeti lap alapítója azonnal felismerte tehetségét, és meghívta Berlinbe. Kezdetben anyagilag is támogatta Scheibert, és éveken bemutatta Scheiber műveit. 1921-ben első kiállítását is a berlini galériában rendezte, barátjával, Kádár Bélával közösen. 1924-et követően az évtized végéig minden évben legalább egyszer gyűjteményes tárlattal is jelentkezhetett, az első évben például Moholy-Nagy Lászlóval, 1928-ban pedig Kurt Schwittersszel közösen. Walden a galériával azonos nevű, s legalább akkora jelentőségű művészeti folyóiratában gyakran közölte Scheiber műveinek reprodukcióit.

 

Rendkívül termékeny, gyorsan dolgozó művész volt. Műveinek zöme papírra és kartonra készült. Az életmű több ezer alkotásból áll. Rengeteg alkotása máig lappang, de így is több mint ezer ismert alkotása van.

 

Angliában és Amerikában is felfigyeltek rajzaira és festményeire: Londonban és New Yorkban is kiállításai nyíltak, utóbbi városban 1926-ban részt vett a Brooklyn Museum Modern Art című tárlatán, melynek jelentős szerepe volt az európai izmusok amerikai bemutatásában. 1930-ban Bécsben rendezett tárlatot.

 

A Budapesten tartózkodó Filippo Tommaso Marinetti meghívására a futuristák római kiállításán is részt vett 1933-ban. Marinetti megnyitóbeszédében az egyik legjelentősebb kortárs festőnek nevezte. Művei jelentős részén a modern, nagyvárosi élet lényegét ragadja meg.

 

Állandó egzisztenciális gondokkal küszködött, így képeit gyakran fillérekért, vagy akár egy ebédért eladta. A holokausztot a budapesti gettóban vészelte át, egészsége megrendült. Nehéz sorsát tetézte, hogy 1949-ben a Képzőművész Szövetség nem volt hajlandó tagjai közé fogadni. 1950-ben elfeledve hunyt el. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Related artworks

Férfi portré (1920-as évek eleje)

Scheiber Hugó

35,000 USD