Életrajz
Sugár Andor Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába járt, valamint kitanulta az ötvösmesterséget. Nagy hatással volt rá Dési Huber István, akivel együtt ment ki Olaszországba 1924-1927 között. Ekkor készült művei rajzok és rézkarcok a mediterrán világ szépségének, valamint munkásvilágának témáiban. Olaszországból hazatérve kiállítást rendezett Dési Huberrel a Mentor könyvkereskedésben, és tagja lett az Új Művészek Egyesületének valamint - kapcsolatba kerülve az illegális kommunista párttal - a Szocialista Képzőművészek Csoportjának.
1931-ben feleségül vette Kalmár Katalin Ágnest, aki Sugár Kata fotóművészként vált ismertté. Felesége 1943-ban öngyilkos lett. A harmincas évek közepétől bontakozott ki igazán festészete. 1937-ben Dél-olaszországban járt tanulmányúton. Expresszív, dinamikus tájképeket és újrealista munkásábrázolásokat festett. 1937-ben a Tamás Galériában rendezett kiállítást Szandai Sándorral. 1939 nyarán Hollókőn dolgozott. 1940–43 között többször is munkaszolgálatot kellett teljesítenie, miközben szürrealisztikus absztrakcióba hajló képeket készített. 1943-ban ismét kiállított Szandaival a Tamás Galériában, és művei szerepeltek a Szabadság és Nép (1942), valamint az Új romantikusok (1944) című csoportos tárlatokon. A német megszállás után 1944 áprilisában letartóztatták, mint kommunista felforgatót és a sárvári munkatáborba vitték. Az Auschwitz felé vezető úton halt meg.
Hagyatékát 1948-ban, a Képzőművészek Szabadszervezetében állították ki először, emlékkiállításait 1962-ben a Műcsarnokban, 1973-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1979-ben a szombathelyi Forradalmi Múzeumban rendezték meg.
