Életrajz
Faragó Endre magyar festőművész volt. Művészeti tanulmányait Budapesten, a gimnázium után Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában kezdte festészeti tanulmányait, majd Párizsban, Julian Akadémián és a Colarossin képezte magát tovább. Közeli kapcsolatban állt Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel. Az 1920-as évektől szerepelt csoportos tárlatokon. 1927-ben Pesten, a Szervita téren mutatta be műveit. Az 1920-as évek végén az impresszionizmusból merítő, dekoratív, színes tájképekkel jelentkezett. Hamarosan rendszeres kiállítója lett a Nemzeti Szalon, a Munkácsy Céh és az UME kiállításainak, szerepelt például az UME kiállításán 1931-ben a Nemzeti Szalonban, és a kritikusok pozitívan értékelték ekkorra kifejlesztett dekoratív, élénk plakátszínekkel megfestett, geometrikus kompozícióit. A harmincas évek első felében Faragó grafikai munkáit a Budai Szépművészeti Társulat tárlatain állította ki. Zsidó származása miatt az első zsidótörvény megtörte művészi pályafutását, azonban alkalmazott grafikusként még tudott dolgozni, egészen 1942-es elhurcolásáig, amelyet követően már sosem tért vissza.