Életrajz
A magyar avantgárd művészet központi alakja, Kassák Lajos író, festő, grafikus, szervező. A nemzetközi modernizmus jelentős alakja. Kassák művészete baloldali politikai nézeteit tükrözi. Fiatal munkásként és hívőként mind írásaiban, mind tetteiben folyamatosan küzdött a munkások jogaiért. Több sztrájkot szervezett, amelyek gyakran problémákat okoztak neki, például számos pozícióból kirúgták. Az Egy férfi élete című emlékiratai szerint 1909-ben gyalog utazott Párizsba, ahol egy évig tartózkodott.
1915-ben ismét Magyarországon jelent meg első avantgárd folyóirata, a Tett (A tett), amelyet antimilitarizmusa miatt hamarosan elnyomott a hatalom. 1916 és 1925 között Kassák kiadta a Ma című művét, a hazai modern művészet legfontosabb áttekintését. Az 1919. március-augusztusi Tanácsköztársaság idején Kassák az Írói Igazgatóság tagja lett. A rendszer bukása után Bécsbe emigrált, ahol továbbra is megjelentette a Ma.
Miután 1925-ben visszatért Magyarországra, három új folyóiratot adott ki: 365, Dokumentum és Munka. A második világháború után létrejött új szocialista rendszerben Kassák a Szociáldemokrata Párthoz kötődő Kortárs című folyóiratot kezdte szerkeszteni.
Ahogy az új rendszer politikája kezdett szigorodni, és az ország politikai pártjait egy kommunista pártba olvadni kényszerítette, Kassák politikai konfliktusokba keveredett. Végül kizárták a kommunista pártból, és betiltották műveit. Míg 1956 után kezdett enyhülni a helyzet, nem hagyhatták el az országot, még akkor sem, amikor alkotásait külföldön mutatták be.
Kassák művészként és teoretikusként központi szerepet játszott a magyar avantgárd mozgalomban. Mozgalma, az "aktivizmus" tipikus avantgárd művészeti csoport volt, amelyet az utópisztikus baloldali ideológiák határoztak meg, főként egy új, demokratikus és egalitárius társadalom vágya. A „kép-architektúra” művészet megnevezés, amelyet Kassák először Bortnyik Sándor munkáinak, majd később saját festményeinek adott, egy ember alkotta tökéletes rendet jelképez, amelynek tükröznie kell az ideális társadalmi rendet. A húszas évektől számos képarchitektúrát - festményt, akvarellt, kollázst, sokszorosított grafikai munkát - készített.
Kassák a legjelentősebb külföldi művészeti irányzatok többségéről a MA-ban számolt be, széles nemzetközi kapcsolataira támaszkodva (berlini riportere például Moholy-Nagy László volt). Kassák nemcsak kora grafikai tervezésében játszott fontos szerepet, hanem az irodalomban is, hiszen regényeket és verseket írt.