Életrajz
Biró családja zsidó származású volt. 1904 és 1918 között a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. 1908 és 1910 között Münchenbe, Berlinbe, végül Angliába utazott, ahol Charles Robert Ashbee tanítványa lett, és elnyerte a „The Studio” magazin díját. Ez az út lehetővé teszi, hogy a baloldali német és angol folyóiratok (mint a Simplicissimus vagy a Punch) művészete ihlette meg, később azonban új művészi értéket teremtett a politikai propagandatervezés területén. Az Ashbee stúdiójában Birót határozottan az angol „Arts & Crafts” mozgalom hatotta át.
Visszaérkezése után Budapestre került kapcsolatba a Szociáldemokrata Párt magyarországi tagjaival, s ő lett a Népszava című lapjuk vezető grafikusa. Az 1910-es években készítette legjobb munkáját. 1912-ben plakátot tervezett az újságnak, amely a leghíresebb munkája lett (a vörös kalapácsos ember). Mély meggyőződésű baloldali művészként, erős proletár elköteleződéssel ő készítette a Szociáldemokrata Párt által szervezett választójogi tüntetés plakátjait. Az első világháború idején Biró a szerb fronton szolgált, ahol súlyos nappali- és szívproblémákat kapott, amelyek nem gyógyultak tökéletesen, és élete végéig egészségügyi problémákat okoztak. 1917-ben elbocsátották a katonaságtól, és ugyanebben az évben a híres német „Das Plakat” magazinnak készített kifejező borítót. Biró számos háborús plakátot készített hadikölcsönökhöz és jótékonysági rendezvényekhez is.
1919-ben, a Tanácsköztársaság megalakulása után Biró vezető propagandaművész lett: plakátokat, ünnepi dekorációkat, szobrokat stb. írta dr. Hans Sachs, aki a plakátművészet vezető plakátgyűjtője és szerzője volt (a Das Plakat folyóirat alapítója). Később osztrák baloldali pártoknak és kereskedelmi cégeknek dolgozott. 1920-ban jelent meg „Horthy-albuma” a fehérterror magyarországi borzalmairól. Berlinben is dolgozott, de hamarosan a náci veszély miatt menekülnie kellett Németországból: előbb Ausztriába, majd Szlovákiába, majd Párizsba. A város náci megszállása után rossz fizikai állapota miatt nem került koncentrációs táborba. A háború vége után, 1947-ben Magyarország szocialista kormánya visszahívta: Biró nagy kitüntetésben részesült, és egy budai villát kapott. Súlyos betegsége miatt nem tudta elfogadni a neki felajánlott egyetemi állást. 1948-ban halt meg.
