Életrajz
Expresszionista aktkompozíciókat, aktképeket és tájképeket állított ki 1919 a Ma művészegyesületben, a Műcsarnok 1917. kiállításán pedig egy férfiaktot. Ez időben jelent meg Figurák c. mappája és Arany füst c. illusztrációs könyve is. Azután külföldre ment, járt Berlinben, majd Tuniszban, míg végre Párizsban telepedett le. Itt a legmodernebb francia festők hatása alá került és egy ideig csendéleteket és virágokat festett. Fametszeteket, könyv címlapokat és exlibriseket is készített. Művészeti cikkeket írt francia és angol művészeti folyóiratokba.
Első kiállításán még expresszionista stílusú képeket mutatott be a Galerie Povolozkyban 1920-ban. Két évvel később a Galerie Vogelben csendéletekkel és tájképekkel szerepelt: formái egyszerűsödtek, a kubizmus tanulságait beépítette festészetébe. 1923-ban a Galerie Percierben állított ki, 1924-ben pedig részt vett a szerb aktivista Zenitkör által Belgrádban megrendezett nemzetközi kiállításon, ahol Moholy-Nagy Lászlóval együtt képviselték Magyarországot. Művei láthatóak voltak a Salon d'Autumn és a Salon des Tuleries tárlatain, valamint 1921-1923 között a Salon des Independants-on.
Hosszabb cikk jelent meg róla a Magyar Művészet 1926/2. számában, számos, már Párizsban készült festményének reprodukciójával.
Színházi díszleteiről is híres. Valódi „metteur-en-scéne" a szó legtágabb, legteljesebb értelmében Díszleteket és kosztümöket készít, rendezi a játékot, a világítást, az egész színházi együttest a Beriza-színházban, melynek művészeti vezetője volt. 1926. júniusiában nagy feltűnést keltett a színházi kiállítás rendezésével, melynek keretében az »Eltörött mézeskalács-szív« című magyar tárgyú bábjátékot is bemutatták, nagy sikerrel.
