Életrajz
Festő, grafikus. 1927-ben gyalog jött Szerencsről Budapestre munkát keresni. Gyári munkásként dolgozott, szabad idejében a Mária Valéria-telep nyomortanyáit rajzolta. Első jelentős festménye, a Valéria telepi konyha (1930) Nagy Balogh János hatását mutatja. A 30-as években a Nemzeti Színház díszletfestő műhelyében dolgozott. 1942-ben iratkozott be az Iparrajziskola esti tanfolyamára. 1948-tól minden jelentősebb kiállításon részt vett. 1949-től kizárólag művészi munkával foglalkozott. 1954-ben a Fényes Adolf Teremben rendezett gyűjteményes kiállítást műveiből. 1964-ben az MNG ben megrendezett emlékkiállításán festményéit, grafikáit, finom humorú kerámia figuráit mutatatták be.
A 30-as években népi-szürreális hatású temperafestményeket és egyszerű vonalas jellegű fametszeteket készített. A 40-es, 50-es években keletkezett erőteljes, expresszív hatású, barnás tónusokban festett munkásportréi alkotják festői életművének legfigyelemreméltóbb csoportját. Egyes portréin megfigyelhető Tihanyi Lajos festészetének hatása is. Jelentős önarcképsorozatot alkotott. Készített többfigurás kompozíciókat is, amelyeken többnyire munkásokat ábrázolt. Az 50-es évek végétől kerámiával is foglalkozott. Színes mázzal bevont, kisméretű állatfigurákat mintázott..
